Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Vagyon- és jövedelemadó. 85—87. 53 két adóalap megállapításánál a nyers bevételből levonható tételekre nézve eltérő törvényes intézkedés van. S ugyanez ;'ill arra az esetre is, ha az adóalapok becslés útján állapíttatnak meg. Mert ha a becslés útján való megállapításnál például a közszolgáltatásokat nem is szabad külön levonni, de azért az említett J- V. II. Ö. 12. §. (4) bekezdése értelmében azokat a becslésnél figyelembe kell venni. Becslésnél tehát mindkét adónemre nézve az adóalap megállapításánál azokra a közszolgáltatásokra kell figyelemmel lenni, amelye1.: az illető adóalapnál levonhatók. Amiből következik, hogy ha az egyik adóalapnál a közszolgáltatások kevesebb része vonható le, illetve vehető figyelembe, azért a másik adóalap meghatározásánál, a közszolgáltatásoknak az ítz levonható nagyobb összegére kell figyelemmel lenni és így ezt az adóalapot becslés útján is kisebb összegben lehet megállapítani, mint a másik adóalapnál. Ezekre való tekintettel a kir. közigazgatási bíróság adózónál az általános kereseti adóalap szempontjából figj^elembe nem vehetett állami egyenesadók összegére a jövedelemadóalap megállapításánál figyelemmel volt, amelyet akként lehetett keresztülvinni, hogy az általános kereseti adóalapul megállapított összegből azt az összeget, amit adózó az 1926. évben ezekre az adókra tényleg befizetett — levonta. (4675/1928. — P. sz. — 1929. jul. 2 Pkjt. XI. 49.) 87. J. V. H. Ö. 1. és 23. §. Az úrbéres telkes gazdák mint legelőérdekeltség az osztatlan közös legelők fogalma alá tartozik s mint ilyen jövedelem- és vagyonadó alá nem tartozik. Ha azonban a közösségből az egyes résztulajdonosokat megillető vagyon és jövedelemrész meg van állapítva, a felosztási kules, illetve a részesedési arány szerint az egyes rész tulajdonosok adóztatandók meg. Kb. A jövedelem és vagyonadó tárgyában kiadott 1924. évi 7500 P. M. sz. rendelet 1. § 5. pontja és 11. §-a szerint az osztatlan közös legelők a jövedelem és vagyonadó fizetésének kötelezettsége alól kivétettek. A jelen esetben az adófelszólamlási bizottság az adófizetési kötelezettséget azért állapította meg, mert az adókivetés idején a legelőtársulat még megalakítva nem volt és így az osztatlan közös legelő az 1913. évi X. t.-c. rendelkezései alá nem esik. A megállapított tényállás szerint a legelőérdekeltség egyes tagjait megillető részesedési arány az 1924. évi kivetés során már meg volt állapítva 1/219-ed részben ós a legelőrészeik a telekkönyben a résztulajdonosok nevén állottak. Ebből folyólag a közös vagyonból és közös jövedelemből az egyes tagokat megillető részt — a részesedési a rány szerint — az egyes tagok között kellett volná felosztani és a felosztott vagyont és jövedelmet az egyes