Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

40 Közigazgatási jog majában a községek (tanyák, telepek) adófizetőikre érdekeltségük arányában áthárítanák. A községek képviselőtestületeinek vonatkozó határozatait figyelembe véve, a törvényhatóság részéről megfelelőleg felhatalmazott alispán szabályozná a megkívántató jogorvoslatok biztosítása mellett azt, hogy a kiépítésre kerülő közút érdekeltségébe az 1890:1. t.-e. 36. §-ában megjelölt érdekeltek mily arányban tartoznak a kérdéses itt kiépítéséhez, majdan később a kiépített utak fenntartásához és kezeléséhez hozzájárulni. E szabályozás során volna kimondandó az is, hogy a nemfizetőktől a hátralékos hozzájárulást közadóként kell behajtani. Ha a felmerült útépítési költségek hitelművelet útján fedeztetnek, önként érthetőleg a községeknek (a tanyacsoportoknak) is módjában állana a nem természetben leszolgálandó, hanem készpénzben nyújtandó egyszersmindenkori hozzájárulás megfizetésére részletfizetési módozatokat megállapítani. Ebből a szempontból is kívánatos lenne, hogy az útépítés elsősorban kölcsön felvétele útján történjék. Az útépítési programm összeállításának a lakosság teherviselő képességére való kellő figyelemmel s az igazán közérdekű szükségesség által indokolt keretek között kell maradni. Amennyiben a vármegye közönsége takarékossági okokból az egyes útak kiépítését több évre elosztva, az egyharmadrésznyi kilátásba vett állami hozzájárulás figyelembevételével évenkint megállapítandó bizonyos km. hosszban óhajtja foganatosítani, ezen megoldás ellen sem fogok észrevételt tenni, figyelmeztetnem kell azonban a közönséget, hogy ezen esetben a legszükségesebb útjainak kiépítése a hitelművelettel lebonyolítható rövid idő helyett esetleg évtizedet meghaladó időre is kinyúlhat, már pedig nagy súlyt kell helyeznem arra, hogy az ország közgazdaságának élénkítésére való tekintettel minél több ilyen hiányzó közút rövid pár éven belül megépüljön. (130.802/1929. K. M. sz. — M. K. XLVII. 37.) Húsvizsgálat. 51. 1908:XXXVIII. t.~c. Községi orvos a hivatalos kötelességeihez tartozó hússzemle címén külön díjat nem követelhet. (4497:1929. — M. K. XLVII. 36.) 52. A 141.000 1924. B. M. r. 12. pontja á községi állatorvost addig megilletett húsvizsgálati díj megszüntetésére is kiterjed. Kb. A panaszos a vármegye alispánjához beadott kérvényében a húsvizsgálati díjakra igényét megállapítani kérte. A vármegye húsvizsgálati díjakra igényét megállapítani kérte. A vármegye