Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Egyházi ügyek. 36—37. hogy nem lennének képesek iskolájukat fenntartani. Ezt a h,atáro­zatoi a tör vényiható sági bizottság helybenhagyta. Ez ellen a hely­benhagyó határozat ellen irányul az ágostai evangélikus egyház panasza, amelyben annak megemlítése mellett, hogy egyházi alap­jai tönkrementek és hogy az 1924. évig a köaségi segély a lélekszám arányában osztatott fel, a segélynek a lélekszám arányában való megosztását kéri. Az 1868:XXXVIII. t.-e. 25. §-a szerint, ha vala­mely község a területén levő hitfelekezeti iskolákat segélyezi, a se­gélyezésre felvett összeget a különböző hitfelekezeti iskolák között igazságos arányban kell felosztani. De ugyanilyen rendelkezést tar­talmaz az 1868:LII1. t.-c. 23. §-a is, amely az egyházi célokra, vagy a felekezeti iskolák segélyezésére szánt községi segélynek szintén igazságos (irányban való megosztását írja elő. Hogy mit kell igaz­ságos arány alatt érteni, azt a törvény kifejezetten nem mondja ugyan meg, de abból, hogy aránylagos segélyezést rendel el, oksze­rűleg következik, hogy az egyes hitfelékezeteknek juttatandó ösz­szeg mennyiségét valamihez viszonyítva kell megállapítani. Ez a viszonyítás történhetik vagy az egyes hitfelekezeti tagok által fize­t< tt adók összegéhez, vagy az egyes hitfelekezetek lélekszámához. Az adók - arányában való megosztás már csak azért sem látszik célszerűnek, mert annak megállapítása, hogy egy-egy hitfelekezet tagjai összesen mennyi adót fizetnek, nehézségekbe ütközik. Egyedüli és világos számítási alapnak tehát csak a lélekszám jelentkezhetik, amely amellett, hogy könnyen ellenőrizhető, igazsá­gosabb is az adó alapon való számításnál, mert jobban kifejezi az egyes hitfelekezetek helyi jelentőségét és az egyházak által vise­lendő terhek nagyságára is jobban enged következtetni. Ezért a bíróság úgy találta, hogy a hivatkozott törvényekben említett igaz­ságos arány alatt a jelen esetben a lélekszám arányában való meg­osztást kell érteni, minélfogva a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (683/1930- K. sz. — M. K. XLVIII. 22.) 37. 1868:LIII. t.-c. 23, §. a) Valamely vallásfelekezet községi segélyre azon a címen, hogy a község egy másik fe­lekezetet is segélyez csak abban az esetben tarthat igényt, \\Í\ a község az utóbbi felekezet részére minden kötelezettség nélkül, önként adja a segélyt. b) A canoncia visitatioban felvett kötelezettség-jellegű szolgáltatás ilyen értelemben vett községi segélynek nem minőstíhető. Kb. N. vármegye törvényhatósági bizottsága helybenhagyta H. község képviselőtestületének azt a határozatát, amellyel a h.-i ágostai evangélikus egyházközséget azzal a kérelmével, hogy az 1808:LIII. t.-c. 23. §-a alapján a római katolikus egyházközséghez hasonlóan községi segélyben részesíthessék, elutasította..

Next

/
Thumbnails
Contents