Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

2(i Köz igazgatás i jo<j Ez ellen a határozat ellen irányul a panasznak tekintendő fellebbezés, amely arra van alapítva, hogy a község a római katolikus egyházközséget költségvetésileg segélyben részesíti. Az iratokból megállapítható tényállás szerint az 1922. évi költségvetési előirányzatban a római katolikus plébánost, tanítót és harangozót illető tűzifa beszerzési költségére, a római katolikus plébános deputátumára, a plébánia és melléképületeinek javítására, a barangozói lakásra, a római katolikus iskolára és fűtésére összesen 252.000 K vétetett fel, ámde az iratokból kitűnik az is, hogy a község az 1829. évi canonica visitatio alapján ezekre a szolgáltai fisokra a római katolikus egyházközséggel szemben kötelezve van. Az 1868:LIII. t.-c. 23. §-a szerint a községek csak akkor kötelesek a területükön létező vallásfelekezeteket igazságos arány szerint segélyben részesíteni, ha valamelyik felekezetnek egyházi célokra segélyt adtak. A segély fogalmát a törvény nem határozza ugyan meg, de a szó nyelvtani értelméből következik, hogy segély alatt a segélyt adó egyoldalú akaratától függő olyan szolgáltatást kell érteni, amelyre a segélyt adó az érvényben levő jogszabáyok szerint nem kötelezhető. A panaszos ágostai evangélikus egyházközségnek tehát csak akkor lenne az említett törvény alapján a községgel szemben igénye, ha a község önként, minden kötelezettség nélkül vette volna fel költségvetési előirányzatába az említett összegeket. Elrről azonban a jelen esetben nem lehet szó, mert a község az ottani római katolikus egyház és iskoláinak az említett mértékben való támogatására az 1829. évi canonica visitatio alapján van kötelezve. A canonica visitatioban felvett szolgáltatások ugyanis olyan kötelezettséget képeznek, amelyek teljesítését a község az érvényben levő jogszabályok szerint meg nem tagadhatja. Ezek szerint tehát a község által a római katolikus egyház részére teljesített szolgált;itások nem esnek a segélyezés fogalma alá, amiből önként következik, hogy ezekre való hivatkozással az ágostai evangélikus egyháznak nem lehet joga arra, hogy a szolgáltatások arányos részére segély címén igényt támaszthasson. (1233. K. sz. E. H. — Pkjt. XI. 20.) 38. 1868:LIII. t.-c. 23. §. A vallásfelekezetek községi segélyezésénél nem egyedül a felekezetek lélekszámán alapuló aránykulcs az irányadó, hanem azt a közművelődés érdeke szempontjából lényeges körülmények befolyásolják. Kb. A törvényhatósági bizottság megtámadott határozatában az 1924. évre a költségvetés terhére a róm. kath. egyházközségnek 61,200.000 koronát, az evangélikus egyházközségnek 61,200.000 koronát, az izraelita egyházközségnek 15,000.000 koronát szavazott meg iskolafenntartási segély címén, minden indokolás nélkül, bár a ha-