Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

4 Közigazgatási jog az előbb említett alaptörvény 16. §-a értelmében a megfelelő közhivatali fegyelmi felelősség és szabályok alá is esnek. Az anyakönyvvezetők, illetőleg anyakönyvvezető helyettesek ezen minőségéből pedig szükségszerűen következik, hogy ők az állammal nem magánjogi alkalmazási viszonyban, hanem az állami közhatalom gyakorlásával összefüggő közszolgálati jogviszonyban állanak. Ezen jellegükön mit sem változtat az a körülmény, hogy esetleg csak tiszteletdíjban és nem rendes fizetésben részesülnek, avagy hogy nyugdíjigénnyel nem bírnak és szolgálatuk alól bármikor felmenthetők, amennyiben a közszolgálati jelleg nem a javadalmazás minőségén, avagy az elmozdíthatatlanságon fordul meg, hanem a szolgálati feladatok természetétől, a szolgálati állás és hatáskör elnyerésének módjától és a szolgálati felelősségtől függ. Az pedig a bírói gyakorlatban állandóan követett és elismert szabály, hogy a közszolgálati alkalmazottnak a szolgálatadóval szemben netán támasztható illetmény, avagy végellátási igénye az alapul fekvő szolgálat közjogi jellegénél fogva nem magánjogi, hanem közjogi igény, amelynek érvényesítése a magánjogi követelések érvényesítésére rendelt polgári pernek az útjára kifejezett törvényes rendelkezés hiányában általában nem tartozik, hanem az ily közszolgálati igények elbírálására a közigazgatási hatóságok hivatottak. A pernek a megszüntetése ekként — a Pp. 180. §-ának 1. pontja .alapján — helyesen történt. Az a körülmény hogy az 1923.-XXV. t.-e. 23. §-ában csupán azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a törvény végrehajtását az érdekelt miniszterre bízza, ellenben nem tartalmaz olyan intézkedést, amely a közalkalmazottnak a miniszter intézkedésével szemben a m. kir. közigazgatási bírósághoz intézhető panasz jogát megadná és hogy a m. kir. közigazgatási bíróság a felperes igényét a hatáskörébe tartozónak szintén nem tekintette, — az imént kifejtett jogszabály érvényesülését és figyelembe vételét egyáltalában ki nem zárja. Az a tény ugyanis, hogy valamely köz- vagy közigazgatási jogi döntéssel szemben a közigazgatási bíróság előtti eljárás szerinti jogsegély a törvények által meg nem adatott, a rendes polgári bíróságok hatáskörének még nem ad alapot; és a közigazgatási bírósági jogsegély igénybe vehetésének hiánya éppen arra utal, hogy az ily ügyet a törvényhozó véglegesen és minden egyéb eljárás kizárásával a közigazgatási hatóság hatáskörébe kívánta juttatni. (K. P. 7476/1928. — 1929. 111. 14. - M. K. XLVII. 44.) 5. l^í>-./v7x\\T. t.-c. 1. §. E törvény alapján létszámcsökkentési állományba helyezett annak az alkalmazottnak elbocsátása., aki végkielégítésének azonnali utalványozását kérte, olyannak tekintendő, amely az ő akaratának megfelelt. Ennélfogva az illető azon az alapon, hogy őt mint ha-