Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

4 Közigazgatási jog az előbb említett alaptörvény 16. §-a értelmében a megfelelő köz­hivatali fegyelmi felelősség és szabályok alá is esnek. Az anya­könyvvezetők, illetőleg anyakönyvvezető helyettesek ezen minő­ségéből pedig szükségszerűen következik, hogy ők az állammal nem magánjogi alkalmazási viszonyban, hanem az állami közha­talom gyakorlásával összefüggő közszolgálati jogviszonyban ál­lanak. Ezen jellegükön mit sem változtat az a körülmény, hogy esetleg csak tiszteletdíjban és nem rendes fizetésben részesülnek, avagy hogy nyugdíjigénnyel nem bírnak és szolgálatuk alól bár­mikor felmenthetők, amennyiben a közszolgálati jelleg nem a ja­vadalmazás minőségén, avagy az elmozdíthatatlanságon fordul meg, hanem a szolgálati feladatok természetétől, a szolgálati ál­lás és hatáskör elnyerésének módjától és a szolgálati felelősség­től függ. Az pedig a bírói gyakorlatban állandóan követett és elismert szabály, hogy a közszolgálati alkalmazottnak a szolgá­latadóval szemben netán támasztható illetmény, avagy végellá­tási igénye az alapul fekvő szolgálat közjogi jellegénél fogva nem magánjogi, hanem közjogi igény, amelynek érvényesítése a magánjogi követelések érvényesítésére rendelt polgári pernek az útjára kifejezett törvényes rendelkezés hiányában általában nem tartozik, hanem az ily közszolgálati igények elbírálására a köz­igazgatási hatóságok hivatottak. A pernek a megszüntetése ek­ként — a Pp. 180. §-ának 1. pontja .alapján — helyesen történt. Az a körülmény hogy az 1923.-XXV. t.-e. 23. §-ában csupán azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a törvény végrehajtását az érdekelt miniszterre bízza, ellenben nem tartalmaz olyan intézke­dést, amely a közalkalmazottnak a miniszter intézkedésével szem­ben a m. kir. közigazgatási bírósághoz intézhető panasz jogát meg­adná és hogy a m. kir. közigazgatási bíróság a felperes igényét a hatáskörébe tartozónak szintén nem tekintette, — az imént ki­fejtett jogszabály érvényesülését és figyelembe vételét egyáltalá­ban ki nem zárja. Az a tény ugyanis, hogy valamely köz- vagy közigazgatási jogi döntéssel szemben a közigazgatási bíróság előtti eljárás szerinti jogsegély a törvények által meg nem ada­tott, a rendes polgári bíróságok hatáskörének még nem ad ala­pot; és a közigazgatási bírósági jogsegély igénybe vehetésének hiánya éppen arra utal, hogy az ily ügyet a törvényhozó végle­gesen és minden egyéb eljárás kizárásával a közigazgatási ható­ság hatáskörébe kívánta juttatni. (K. P. 7476/1928. — 1929. 111. 14. - M. K. XLVII. 44.) 5. l^í>-./v7x\\T. t.-c. 1. §. E törvény alapján létszámcsök­kentési állományba helyezett annak az alkalmazottnak el­bocsátása., aki végkielégítésének azonnali utalványozását kérte, olyannak tekintendő, amely az ő akaratának megfe­lelt. Ennélfogva az illető azon az alapon, hogy őt mint ha-

Next

/
Thumbnails
Contents