Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

396 Kötelmi jog 650. 1928.XII. t.-c. 32. §. — Külföldi hitelező követelésé­nek átértékelése. — Az 1928. évi XII. törvénycikk 32. §-a^ a külföldi hitelező javára való átértékelés mértékének korlát­jára nézve feltétlen rendelkezést tartalmaz és így az a körül­mény, hogy az egyfelől magyar állampolgárok, másfelől szerb­horvát-szlovén honosságot nyert volt magyar állampolgárok közötti jogviszonyból eredő osztrák vagy magyar koronára szóló tartozások és követelések átszámítási árfolyamára vo­natkozólag az érintett államok között szabályszerűen kihirde­tett egyezmény még nincs: az előlemlített rendelkezés alkal­mazásának nem akadálya. (K. 1929. okt. 17. — P. IV. 7591'' 1928., K. J. XXVI. 171.) 651. 1928-.XII. t.-c. 34. §. 5. p. — Hátralékos bér átértéke­lése. — A törvény nem ad módot a feleknek annak megkísér­lésére, hogy az egyszer már a pénz értékcsökkenésére figye­lemmel megállapított követelést újból vita tárgyává tegyék. Az irányadó 3120/1923. M. E. számú rendelet 3. §-ának 5. bekezdése is csak az ott meghatározott előfeltétel és határ­idő betartása mellett engedte meg a legutóbb már lejárt évre a haszonbér méltányos felemelését, ezen túlmenő időre tehát a felperes a bér megváltoztatását most már az alperesnek vétkes késedelme alapján sem igényelheti. K. Az egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről szóló 1928:XII. t.-e. 34. §-ának 5. pontja értelmében a törvény rendel­kezései nem nyernek alkalmazást azokra a pénztartozásokra, amelyek teljesítésének módját vagy összegének meghatározását a bérre, a haszonbérrel, vagy hasonló szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok rendelkezései szabályozzák. A törvény ugyanis nem ád módot a félőknek annak megkísérlésére, hogy az egyszer már a pénz értékcsökkenésére figyelemmel megállapított követelést új­ból vita tárgyává tegyék. Ennélfogva minthogy a felek között vitás bérösszeg fize­tésének módját és összegének meghatározását az ipari vállalatok s általában a hasznothajtó dolgok haszonbérének vagy bérének kivételes felemeléséről rendelkező 6725/1921. és a 31201923. M. E. számú rendeletek írtávk elő s illetőleg azt a rendeletek alapján el­járt vegyesbíróság már jogérvényes határozattal szabályozta is: helytelenül alapítja a felperes keresetét az 1928:XII. t.-e. rendel­kezésére s alaptalan ezért az a panasza, hogy a fellebbezési bíró­ság az 1926. évi május 1. napja előtti időre a bérösszeg felemelé­sét mellőzte, és hogy a pénzromlás idején esedékes volt bérössze­gek megállapításánál nem annak a jelenlegi értékét, hanem csu­pán a zürichi tőzsdei árfolyam-jegyzést vette figyelembe. A fent-

Next

/
Thumbnails
Contents