Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)
396 Kötelmi jog 650. 1928.XII. t.-c. 32. §. — Külföldi hitelező követelésének átértékelése. — Az 1928. évi XII. törvénycikk 32. §-a^ a külföldi hitelező javára való átértékelés mértékének korlátjára nézve feltétlen rendelkezést tartalmaz és így az a körülmény, hogy az egyfelől magyar állampolgárok, másfelől szerbhorvát-szlovén honosságot nyert volt magyar állampolgárok közötti jogviszonyból eredő osztrák vagy magyar koronára szóló tartozások és követelések átszámítási árfolyamára vonatkozólag az érintett államok között szabályszerűen kihirdetett egyezmény még nincs: az előlemlített rendelkezés alkalmazásának nem akadálya. (K. 1929. okt. 17. — P. IV. 7591'' 1928., K. J. XXVI. 171.) 651. 1928-.XII. t.-c. 34. §. 5. p. — Hátralékos bér átértékelése. — A törvény nem ad módot a feleknek annak megkísérlésére, hogy az egyszer már a pénz értékcsökkenésére figyelemmel megállapított követelést újból vita tárgyává tegyék. Az irányadó 3120/1923. M. E. számú rendelet 3. §-ának 5. bekezdése is csak az ott meghatározott előfeltétel és határidő betartása mellett engedte meg a legutóbb már lejárt évre a haszonbér méltányos felemelését, ezen túlmenő időre tehát a felperes a bér megváltoztatását most már az alperesnek vétkes késedelme alapján sem igényelheti. K. Az egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről szóló 1928:XII. t.-e. 34. §-ának 5. pontja értelmében a törvény rendelkezései nem nyernek alkalmazást azokra a pénztartozásokra, amelyek teljesítésének módját vagy összegének meghatározását a bérre, a haszonbérrel, vagy hasonló szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok rendelkezései szabályozzák. A törvény ugyanis nem ád módot a félőknek annak megkísérlésére, hogy az egyszer már a pénz értékcsökkenésére figyelemmel megállapított követelést újból vita tárgyává tegyék. Ennélfogva minthogy a felek között vitás bérösszeg fizetésének módját és összegének meghatározását az ipari vállalatok s általában a hasznothajtó dolgok haszonbérének vagy bérének kivételes felemeléséről rendelkező 6725/1921. és a 31201923. M. E. számú rendeletek írtávk elő s illetőleg azt a rendeletek alapján eljárt vegyesbíróság már jogérvényes határozattal szabályozta is: helytelenül alapítja a felperes keresetét az 1928:XII. t.-e. rendelkezésére s alaptalan ezért az a panasza, hogy a fellebbezési bíróság az 1926. évi május 1. napja előtti időre a bérösszeg felemelését mellőzte, és hogy a pénzromlás idején esedékes volt bérösszegek megállapításánál nem annak a jelenlegi értékét, hanem csupán a zürichi tőzsdei árfolyam-jegyzést vette figyelembe. A fent-