Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

158 Büntetőjog Ez a „terjesztés" nincs és természetesen nem i>s lehet a sajtótermék tartalmában megtestesítve, mivel időben, elhatározásban, célban, végrehajtásban a sajtótermék ténybeli és jogi körén kívül levő önálló és független léttel bir. Ez a „terjesztés" más bűncselekmény tényálladékát valósítja meg s így a felelősségre vonás útja tekintetében is önálló, más irányú útra, — a m kir. Kúria jogegységi tanácsának megállapítása szerint — ellenkező jogszabály hiányában — a köztörvényi felelősség útjára tartozik. E ikét út egymást nem is érintve zavartalanul, párhuzamban fut egymás mellett. E két felelősségi út keresztezésével a sajtójogi felelősség körébe esetleg oly egyén soroztatnék be, akit sem a régi, sem az új St. oda be nem tett. Már pedig a m. kir. Kúria jogegységi tanácsa gondosan ügyel arra, hogy a köztörvényi felelősségtől elkülönített és mindég szorosan körülhatárolandó körbe: a kizárólagosság erejével is megerősített sajtójogi fokozatosságba a St.-ben megjelölteken kívül más be ne hatoljon, ott sem ne feleljen, sem ne mentesüljön. Kötelezi erre a m. kir. Kúria a sajtószabadság kivételes természetéből folyó az a gondos határmegvonási feladata, amelyről az É. T. 7. §-<a és az ezen alapuló elvi határozat (B. H. T. 433. sz.) szól, olyan, — és szorosan csak olyan — értelemben, mely szerint a Btk. általános felelősségi rendszere alól kivételt alkotnak azok, akit a St. III. fejezetében idevágóan felvett törvényi rendelkezések szerint a sajtójogi fokozatos és kizárólagos felelősségi körbe tartoznak. Ezen pedig kívül esik minden terjesztő és különösen oda semmiképpen nem tartozik az a terjesztő, akit a m. kir. Kúria jogegységi tanácsa a jelen határozatában oly megfontoltan elválaszt minden sajtójogi vonatkozástól, hogy kétségbevonhatatlanul kitűnjék, miképp a sajtóterméket a St.-ben említett módon terjesztő, vagy kiállító a St. szerint soha nem felelős ugyan, de ez nem annyit jelent, hogy a különös célzattal véghezvitt, előbb kiemelt „terjesztés" is mentes a felelősségtől, — hanem jelenti azt, hogy ez utóbbi „terjesztő" felelősségre vonása, — a St. érintése nélkül a rendes köztörvényi útra tartozik. Ellenkező felfogás megengedése mellett a törvényről azt az észszerűtlen célkitűzést kellene feltételezni, hogy a bűncselekmények elkövetésének egyik veszélyes módját — büntethetetlennek akarja hagyni. Ennek pedig éppen az ellenkezője szól hozzánk a Btk. megalkotásának alapjául szolgáló tudományos anyagból és az országgyűlési irományok idevágó tartalmából. Hogy pedig a Btk. életbeléptetése után kezdeményezett és hosszú időn át folytatódó bírói gyakorlat mindezeket kellően nem vette figyelembe ós a törvény belyes értelmét, akaratát nem érvényesítette, annak lehet kortörténeti, törvényes értelmezési oka, —