Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

150 Büntetőjog tésnek még a nyomdavállalat működésének megkezdése előtt, vagy ezzel egyidejűleg kell megtörténnie. Ellenkező értelmezés mellett a nyomda huzamosabb időn át működhetnék bejelentés nélkül: pedig kétségtelen, hogy a törvény a titkos nyomdát tűrni nem akarja. Ezek szerint a nyomdavállalat működésének megkezdése az a végső határidő, ameddig a nyomdavállalat bejelentése eszközlendő és ha a nyomda működését e bejelentés nélkül megkezdette: a nyomdatulajdonos máris elkövette a St. 24. §>• 2. pontja alá eső vétséget. Minthogy ezek szerint a szóbanforgó mulasztási cselekmény véghezvitelének napja mindig a Btk. 107. §-a értelmében ettől a naptól számítandó, — törvényszerűen járt el a kir. törvényszék akkor, midőn az elévülési 3 évet innen számította. A perorvoslatnak az az érve, hogy a St. 6. §-ában előírt bejelentési kötelezettség annak teljesítéséig tartós ós állandó kötelezettséget állapít meg, amelynek elmulasztása tartós jogellenes állapotot idéz elő — azért nem helytálló, mert a fenti időponton túl, tehát elkésetten tett bejelenés már nem mentesíti a nyomdatulajdonost és mert a 6. §-ban előírt szabály csupán az ellenőrzés gyakorlását kívánja biztosítani abból a célból, hogy a jogrend érdekeinek a bejelentés elmulasztásából származható veszélyeztetése elháríttassék és csupán ez a veszélyeztetés, nem pedig valamely jogsértés előidézése képezi e vétség lényeges ismérvét. (B. H. T. II. kötetében, 158. és 161. sz. a fölvett, határozatok.) B. I. 6108—1929. — 1929. X. II. 342. Btk. 107. §. A jogszolgáltatás szünetelése (1919. március 20. — augusztus 20.) alatt elkövetett cselekmény elévülése a korlátozás megszűnésekor (1919. augusztus 20.) kezdődik; a jogszolgáltatás szünetelése előtt elkövetett cselekmény elévülése a jogszolgáltatás szünetelése alatt nyugszik. K. Nem alapos azonban a semmisségi panasznak a Bp. 385. §. 1- c) pontjára alapított része. Vádlottak ugyanis cselekményüket 1919. évi április hó 24. napján követték el s az első bírói cselekmény — a vizsgálat elrendelése — 1924. évi augusztus hó 21. napján történt. A 4038/1919. M. E. számú (I. K. XXVIII. évf. 3. szám) rendelet 3. §-a első és második bekezdésének egybevetett értelme szerint nem számítható be az elévülésbe az 1919. március 20. és — a rendelet életbelépésének napja, vagyis — 1919. augusztus 20. napja közötti idő. Ez az idő öt hónap, de téves a koronaügyésznek az az álláspontja, hogy mindig 5 hónapit kell levonni az elévülési időből, mert ez az 5 hó csak a rendelet első bekezdésében említett arra