Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Kizáró okok (Btk. 105—125.) 151 az esetre vonatkozik, ha az elévülés már 1919. március 20. napja előtt megkezdődött. Ha azonban a cselekmény ezen idő alatt követtetett el, tehát ha az elévülés március 20. napja előtt még nem kezdődhetett meg, akkor a rendelet értelmében nem kezdődhetik meg a cselekmény elkövetése napján sem, hanem csak 1919. augusztus 20. napjával. Vádlottak cselekményének elévülése tehát a fenti rendelet figyelembevételével a Btk. 107. ^-ától eltérően nem az elkövetés napján, hanem csak a rendelet kiadása napján, vagyis 1919augusztus 20-án kezdődött. Ámde ettől a naptól kezdve is bírói intézkedés nélkül eltelt 5 esztendő, mely pedig a Btk. 353. §. 1. pontja szerint büntetendő zsarolás bűntettének a Btk. 106. §. 4. pontja szerinti elévülési ideje. Téves a kir. ítélőtáblának az az álláspontja, hogy az első bírói intézkedésnek a kir. ügyészség vizsgálati indítványának megtétele tekintendő, mert ilyen hatálya csak a kir. ügyészség által a 4039/1919. M. E. számú rendelet alapján (7. 4.) tett intézkedéseknek volt, a jelen ügyben azonban az eljárás nem ezen — már 1921. december 25-én hatályon kívül helyezett (1. 10992/1921. M. E. rend.) gyorsított eljárás, hanem a rendes eljárás szabályai szerint indult meg és folytattatott le. Minthogy ezek szerint az alsóbíróságnak az elévülés bekövetkeztét kimondó megállapítása még ezen súlyosabb minősítés mellett is helytálló, a közvádlónak a c) pontra alapított semmiségi panaszát, mint alaptalant a Bpn. 36. §-a értelmében elutasítani kellett. Az elévülés megállapítása folytán szükségtelenné vált annak vizsgálata, hogy nem esik-e a vádlottak cselekménye kegyelem alá. Bp. 1930. január 8. — B. I. 8046/1928. Figyelmet érdemlő határozat az elévülés fázisainak megkülönböztetése szempontjából. V. ö. más esetre vonatkozó, de hasonló értelmű határozatot: BJTrLXVII. 68. 343. Btk. 108. §. Az elévülést semmis bírói intézkedés is félbeszakítja. — K. A Btk. 108. §-a az elévülés félbeszakításának kellékéül minden megszükítés nélkül bírósági határozatot vagy intézkedést említ és pedig olyan bírósági határozatot vagy intézkedést, mely a tettes vagy részes ellen az elkövetett bűncselekmény miatt van irányozva. Az elévülés szempontjából közömbös tehát, vájjon ezt a bírósági határozatot vagy intézkedést az elkövetett bűncselekmény elbírál ciScll*ct hatáskörrel bíró, avagy téves jogi minősítés folytán, hatáskörrel nem bíró bíróság hozta, illetőleg tette-e. Az elévülés kérdése nem alaki, hanem anyagi jogi kérdés ló-