Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

146 Büntetőjog nézete szerint ezek egyikéről sem lehet szó. (1929. január 15. — B. ÜL 9038/1927. sz) 338. Btk. 95., 4W. §. Bn. 50. §. Csalás és magánokirathamisítás halmaza. K. Nyilvánvaló a tényállásból, hogy a vádlott az általa elérni célzott jogtalan vagyoni haszonhoz, a magánokirathamisítás bűncselekménye útján jutott, vagyis hogy a csalási ós magánokirathaimisítási bűncselekmények egymással a cél ós eszköz viszonyában állanak. Egymagában ez a viszony az anyagi halmazat fennforgását még nem zárná ki, mert anienyiben úgy a cél-, mint az eszközcselekmény külön és önállóan egy-egy törvényi tényálladékot kimerít, az anyagi halmazat megállapításának nincs akadálya. (B. H. T. 275. sz. határozat.) Ahhoz, hogy a cselekmények mindegyike külön és önállóan jöjjön létre, az szükséges, hogy a valónak elfogadott tényállásban az említett bűncselekmények .mindegyikének törvényes tényálladékát külön-külön ki lehessen mutatni anélkül azonban, hogy a tényálladéki elemek valamelyike ismételten, vagyis a másik tényálladékban is lenne jogi értéklés tárgyává teendő. Ámde az adott esetben, noha a vádlott tevékenysége a magánokirathamisítás bűncselekményének törvényi tényálladékán túlment, anyagi halmazatról mégsem lehet szó azért, mert egyrészt a tévedésbe ejtés eszközét éppen a vádlott által készített hamis magánokirat felhasználása képezte, másrészt pedig, mert a magánokirathamisítás bűncselekménye, nem csupán az okiratok bizonyító erejéhez fűződő érdeket, hanem a sértett fél vagyoni érdekéit is megtámadta, vagyis a vádlott által készített hamis magánokirat — a kereskedelmi utalvány fogalma alá eső csekk, — már annak természete szerint is, vagyoni haszonszerzés célzatával készült, amely haszon az okirat hamis volta folytán jogtalan is volt, tehát a magánokirathamisítás bűncselekményének törvényi tényálladékához tartozó felhasználás és a csalási bűncselekmény tényálladéikához tartozó tévedésbe ejtés és vagyoni haszonszerzés célzata ezen a ponton az adott esetben már a jogsértő eredmény egysége folytán is egybefolynak, éppen azért arról, hogy az említett bűncselekmények minden törvényi tényálladékukban önállóan létrejöttek volna, nem is lehet szó, ez a körülmény pedig a Btk. 96. §-a szerinti halmazat fennforgását amely úgy az elkövetési cselekmény, mint a sértett jog és jogsértő eredmény tekintetében különálló tényállásokat kíván meg, — kizárja. (1930. febr. 19. — B. I. 7230/1929. sz.) 339. Btk. 104. §. Ha az elítéltet szabadságvesztés bünte-