Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

langatlan vagyonátruházási Illeték Í58—164. 83 korúságának ideje alatt tovább adta is. (2009/1927. P. sz. 1928. máj. 16. — Pkjt. XI. 123.) 162. 1920:XXXIV. t.-c. 23. §. A dologi kezesség csak abban az arányban terheli a vevőt, amely a l ányban a bekebelezett illeték az ingatlant terhelte. (1634. P. sz. elvi jelentőségű határozat. — Pkjt. XI. 102.) 163.1920:XXXIV. t.-c. 25. §. Az 5 éven belül elért vételár az árverési vételnél is az illeték alapjául vehető. Kb. Nem lehetett a panasznak helyet adni, mert a panaszosok által árverésen 8800 P-ért megszerzett ingatlan az árverést megelőző egy evén belül 11.700 P-ért cserélt gazdái és miután az ingatlannak árverésen történt megszerzése esetén az 1920. évi XXXIVt.-c, 103. §-ának 1. bekezdése szerint ugyanazok a szabályok állanak, amelyek az adásvételre érvényesek, a 25. §. 2. bekezdésének 1. pontja alapján az ingatlan utolsó átruházása alkalmával elért vételár helyesen vétetett az illeték kiszabásának aapjául. (11.995/ 1928. — P. sz. — 1928. dec. 19. — Pkjt. XI. 1.) 164. 1920:XXXIV. t.-c. 27. §. Az alacsonyabb társadalmi körhöz tartozó, közös háztartásban élő rokonok közötti ingatlan vagyonátruházásnál az illeték alapjául nem a kikötött eltartás értékét, hanem az ingatlan értékét kell venni. Kb. Az illetékkiszabás alapja a felek között keletkezett adásvételi szerződés. Ezzel a szerződéssel M. D. átruházta ingatlanát panaszos R. M.-re 100 P vételárért, kikötve magának az életfogytig járó tartást s 1928. évi június hó 15. napjától heti 2 P zsebpénzt. A tárgyiratok tanúsága szerint az eladó a vevőnek nagybátyja, aki a szerződés megkötése előtt már a vevők háztartásában élt s ott él a szerződési megállapodás értelmében ezután is. Ilyen körülmények között a szerződő felek társadalmi állására való tekintettel (R. M. gázgyári munkás) az eltartás tuiajdouképeni értékét meghatározni nem lehet. Az családi közösségben történik, minden az átruházót illető külön kikötés nélkül. így a tartás értékének a felek által bejelentett összege (havi 50 P) a való életviszonyokkal arányban nem áll és az értékelés alapjául megnyugvással el nem fogadható. Az illeték alapja helyesen csak az az érték lehet, amely a szerződés folytál a szerzők tulajdonává vált, vagyis a megjelölt házaslelek feh részének értéke, mert a felek társadalmi helyzete mellett a tartási szerződés csak közös munkát és közös küzdelmet jelent. Ezt az értéket az adóbizonyítvány 800 P-ben jelöli meg. Azobon ennél az összegnél a törvényszerű legkisebb érték nagyobi) 6*