Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)
általános forgalmi adó. 133. mentesen bocsátja rendelkezésre és csupán az elveszett jelvények helyett adott új jelvények előállítási költségének megtérítése fejében szed a tagoktól igen csekély összeget, amely bevétel ilyformán kereseti tevékenységből eredőnek nyilvánvalóan nem tekinthető, hanem inkább a tagdíjbevételekkel esik egy tekintet alá; továbbá, mert az 1921. évi XXXIX. t.-e. 37. §-ának 15. pontjából kitttnöleg csupán a berendezett helyiségek üzletszerű, tehát ismétlődően keresetszerű]eg történt bérbeadása esik általános forgalmi adó alá, ilyennek pedig egy vendéglői helyiségnek tartós időre történt bérbeadása még az esetben sem tekinthető, ha abban berendezési tárgyak is vannak. Egyébként azonban a panaszt el kellett utasítani, mert a fentemlített törvénycikk 29. és 30. §-ából kitűnőleg az általános forgalmi adó tárgya minden bevétel elérésére irányuló és önálló kereseti tevékenység körében történő munkateljesítés, mely alatt bármily természetű szolgálattételt kell érteni és a tevékenység keresetszerűségét a 130.000 1921. sz. végrehajtási utasítás 8. §-a értelmében megállapítja már az a körülmény is, ha azt bizonyos állandóság, rendszeresség", folytonosság, vagy legalább is bizonyos ismétlődés tanúsítja, már pedig az egyesület, amidőn tagjainak részére bizonyos díjak szedése ellenében rendszeresen kedvezményes jegyeket eszközölt ki. hirdetéseket tartalmazó közlönyt adott el és hirdetéseket tett közzé, díjfizetés ellenében az egyesület helyiségében a kártya- és dominójátékot megengedte és az ahhoz szükséges tárgyakat rendelkezésre bocsátotta, díjfizetés ellenében nyelvtanfolyamat rendezett, berendezett dísztermét tagoknak és idegeneknek bérfizetés, világítási és fűtési díj ellenében ismételten rendelkezésre bocsátotta, tagjai részére belépődíj ellenében ismételten estélyeket rendezett kifejezetten bevételek elérése céljából; és végül amidőn díjfizetés ellenében ruhatárt tartott fenn. nyilvánvalóan bevételi célzattal rendszeresen, illetve ismétlődően oly szolgálatokat teljesített tagjai és idegenek részére, amelyet a forgalmi adó szempontjából annál is inkább kereseti tevékenységnek kellett tekinteni, mert a panaszos. egyesület semmivel sem igazolta, hogy e díjakat csupán az önköltségek fedezésére szedte, sőt maga is beismerte, hogy mindebből az önköltséget meghaladó bevétele volt. A panaszos adókötelezettségén nem változtat az a körülmény sem, hogy a panaszos egyesület jótékonysági célokat követ és e bevételi többleteket jótékonysági célra fordította, mert a fentemlített végrehajtási utasítás 13. §-a értelmében a kereseti tevékenységet folytató közcélű és jótékonysági egyesületek az esetben, is forgalmi adó alá esnek, e tevékenységüket illetőleg, ha ebből származó bevételeik közcélra, avagy jótékonycélra fordíttatnak is. (23.765 1923. P. sz. — 1647. P. sz. E. H. — 1929. Pod, 4, füzet, 2,)