Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Társulat; adó. 105. Allatforgcdmi adó. 100, 107. 61 jogosított tényező fel nem állított, a felvetett kérdést a fennálló magánjogi szabályok döntik el. ÖL A fennálló magánjogi szabályok alapján azonban a bíróság a pénzügyi hatóságoknak álláspontját, a felvetett kérdésre, el nem fogadja. A bíróság előre bocsátja, hogy az állat önmagában is lehet bérlet tárgya, amint a polgári törvénykönyv tervezete határozottan ki is mondja. Az ingatlannak felszereléssel és a felszerelés közt az állatállománnyal való bérbeadása pedig a béreti szerződés egyik tipusa, amelye] a magánjogok foglalkoznak. (Régebben contractus soeidae, sőt egyes magán jogászok szerint locatio conductio irreguláris, a német jog Eisenviehvertrag, a magyar jogban újabban ú. n. vasbaromszerződés. Az ilyen szerződésnél a magyar magánjog két fő esetet különböztet meg. Ha nincs külön kikötés, úgy a haszonbérlő a felszerelésben esett hiányokat nem köteles kipótolni. Ha a felszerelést, becsértékben leltár mellett úgy vette át, hogy a haszonbérlet megszűntével az átadáskori állapotban fogja visszaszolgáltatni, ezzel ugyan magában véve a felszerelés még nem lesz a haszonbérlőé, de az egyes tárgyakkal a rendes gazdálkodás korlátai között rendelkezhetik (eladhatja, kicserélheti) de az elpusztult, megrongált tárgyakat maga költségére kell kipótolnia. A második eset jelentősége kidomborodik a pandekta jogon nyugvó azon régebbi, helytelen állásponttal szemben, amely szerint a veszélyviselés átvállalásából magából folyik a leltári tárgyak tulajdonjogának átszállása. Magánjogunk körvonalazott jogi álláspontjának természetes kiegészítése, hogy a bérleti szerződéssel kapcsolatos ilyen megállapodás lehet kifejezetten vétel is, vagy általában a szerződő felek szabad megállapodásához képest bármily oly ügylet, amelylyel a leltár tulajdonjoga átszáll a bérlőre, mert természetszerűleg ily megállapodás létesíthetése tekintetében a szerződő felek megkötve nincsenek, de a kérdés, amely eldöntést vár, hogy ilyen kifejezett megállapodás hiányában a leltárnak becslés melletti átadása és a hivatkozott kikötések mellett, a tulajdonjog átszállása megállapítható vagy vélelmezhető-e'? Az újabb magánjogi törvénykönyvek közül a német B. G. B. 587. §-a is a becsértékben és azzal a kötelezettséggel átvett leltárnál, hogy a bérlet lejártakor a becsértékben adatnak vissza, csak az 588. és 589. §-ban írt következményeket állapítja meg és ennek magyarázata rámutat arra, hogy bár a római jogban az volt a vélelem, hogy a becslés venditionis causa történt, a német jog szerint, amelyhez a B. G. B. is csatlakozik, ennek a becslésnek csak a veszélyviselés átszállására van az 588. szerint hatása. (L. M. II. 433.)