Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

62 Pénzügyi jog Ugyanezt a kérdést szabályozza Magyarország magánjogi 1 örvénykönyvtervezete. (1928. 1545. §-a, mely szerint, „ha a haszonbérlő a felszerelést becsértékb en és azzal a kötelezettséggel veszi át, hogy a haszonbérlet megszűntével becsértékben szolgáltatja vissza", — az ilyen megállapodásnak az a hatálya, hogy — „a felszereléshez tartozó tárgyakkal a rendes gazdálkodás korlátai között rendelkezhetik, de vétlen elpusztulásuk vgy rosszabbodásuk veszélyét is ő viseli".) (L. tovább 1545. 2. bek. és 1546. §-t.j A régebbi indokolás (IV. kötet 1902., az akkori 1595—6. §-okhoz 324. lap — 329. lap.) rámutat arra, hogy a fenti eset különösen mezőgazdasági ingatlanok haszonbérleténél rendes eset és elsősorban a felek feladata ennek a kikötésnek közelebbi értelmét a szerződésben megállapítani és csak ha nem tennék, tartja szükségesnek a tervezet a joghatás megállapítását a gyakorlati célszerűség szempontjának érvényre juttatása végett. A fentiek alapján külön kikötés nélkül is megadja a leltári tárgyak feletti rendelkezési jogot. Enélkül, mondja az indokolás, „a haszonbérlő sokszor nem is volna abban a helyzetben, hogy az ingatlanon a szerződésszerű célnak megfelelő rendes gazdálkodást folytathasson." Nem nyeri meg azonban, amint a mondottakból kitűnik, a haszonbérlő felszereléséhez tartozó egyes dolgok tulajdonát. Egymagában a szóbanforgó kikötés a felek ilynemű akaratának supponálására nem nyújt elég alapot, különben is a haszonbérlőnek az említett dolgok tulajdonának megszerzésére, tekintettel az előbb említett rendelkezési jogra, szüksége nincs, míg másfelől az a körülmény, ha azok a haszonbérlő tulajdonába átmennének, a haszonbérbeadó helyzetét túlságosan kockázatossá tenné. De ellene szól annak az a fontos gazdasági érdek is, amely a célszerű gazdálkodhatás biztosítása végett az ingatlan, különösen a mezőgazdasági ingatlan és az ahhoz tartozó felszerelés terüli maradásához fűződik és amely azért oly szabályozásra utal, amely a lehetőségig elkerülhetővé teszi azt, hogy az ingatlan és felszerelésének jogi sorsa szétváljék". A magánjogi irodalom a polgári törvénykönyv tervezete és indokolása alapján nyilvánvaló, hogy a felszerelési tárgyaknak becsértékben való átadása 1. a haszonbérleti hosszú idő, 2. az állatok felett való rendelkezés, 3. a veszélyviselés átszállása dacára, a bérlő az átadott összes egyedi tárgyak tulajdonosává nem lesz és ily tartalmú szerződési megállapodás mellett sem lehet a tulajdont védelmezni. A pénzügyi hatóságok jogi álláspontjuk kifejtésénél ezeket a szempontokat mérlegelik és vonják le azt a következtetést, amely ugyanezen szempontok mérlegelését és elemzését nyújtó magánjogi állásponttal ellentétes. Ezek további kifejtését a bíróság mellőzi, mert feladata a fennálló érvényes jogszabályok alkalmazása és nem a létező jogszabály mellett a jogszabály