Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

Házadó, 62—64. 41 Az elmondottakból is nyilvánvaló az, hogy az az épület, amely a gazdasági cselédek természetbeni lakásául szolgál, a földbirtok tartozékát képezi: nyilvánvaló az is, hogy arra a földbirtok gazdaságának okszerű folytatásához feltétlenül szüksége van, mert a hazai viszonyok szerint a gazdasági cseléd alkalmazásának egyik elengedhetetlen feltétele az, hogy a gazdasági cseléd természetbeni lakással láttassék el s ekkép az ilyen épületnek — közömbös lévén az, hogy az magán a földbirtokon fekszik-e vagy sem — a rendeltetése ideje alatt az adómentességre igénye van. A törvényhozónak ez az akarata, a mi a H. H. Ö. idézett pontjához fűzött utasítás 4. bekezdésének utolsó mondatából is kiviláglik, amely mondatban példaképen azokat az eseteket sorolja fel. amelyek a rendeltetésüktől elvont gazdasági cselédházak adómentességének a megszűnését vonják maguk után. Az itt felsorolt példákból az tűnik ki, hogy ezek az épületek akkor válnak adókötelessé, ha a rendeltetésük megszűnik, amiből önként következik az is, hogy az adómentességnek mondhatni kizárólagos indoka az épületek rendeltetésének e címén alapul. (Közig, bíróság 131. sz. jogegységi megállapodása. —Pkjt. IX. 74.) Részben ellenkező határozat: Kb. 15.529/1924. P. sz. — Gr. XIX. 56. 63. H. H. Ö. 2. §. 6. pont. Ha az uccára nyíló helyiség kizárólag a munkarendelés felvételére és szabás céljaira szolgál, az mint kézműipar űzésére szolgáló helyiség, a házadó alól állandóan mentes. Kb. Az 1927. évi július hó 14-én megtartott helyszíni szemlejegyzőkönyv adatai szerint panaszos félnek uccára nyíló helyisége kizárólag rendelések felvételére és szabás céljaira szolgál és abban elárusítás nem folyik, erre való tekintettel és mert különben sincsen adat arra, hogy panaszos készáru-eladásával is foglalkoznék; megállapítható, hogy panaszos uccai helyisége kizárólag kézműipara űzésének célját szolgálja és ekként olyan ipari műhelyt képez, mely a hivatalos összeállítás (1927. évi 200. sz. P. M. rendelet) 2. §-ának 6. pontja értelmében a házadó alól állandóan mentes, ez alapon tehát a panaszt jogosnak elismerni és az ezen ipari műhely után kiszabott házadó törlését elrendelni és csupán a panaszos által használt lakrész után előírt adót kellett fentartani. (17.001/1927. P. sz. - 1928. XII. 6. — Pkjt. IX. 86.) <>4. H. H. ö. 4. §. Bérbeadott gyárépületek házadó alóli mentességüket elvesztik. (Kb. 74081927. — P. sz. — Kdt. XXI. 1.)