Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

Államszolgálati ügyek, 2—3. 5 július hó l-jét megelőző időben, illetőleg- 1925. évi július hó L napján nyilt meg: az ellátási díjakat az 5000/1924. M. E. sz. rendelet szerint járó illetmények alapján — míg ha az igény 1925. évi július hó l-jét követő időben nyílik meg, akkor az ellátási díjakat — a 7000/1925. M. E. sz. rendelettel megállapított illetmények alapul vételével kell megszabni. Az „ellátási díjak" fogalmi körébe az egyszersmindenkorra szóló ellátási díjak, tehát a végkielégítés és nyugdíjmegváltás is tartozván (1. 100. pont 2. bekezdés) — az 1925. évi július hó 1-jének, mint határnapnak ilyen jelentősége mellett okszerűen azt kell megállapítani, hogy a 126. pont szövegében foglalt „1925. évi július hó 1-től kezdődőleg szabadságolt" kifejezés alatt is, valójában az 1925. évi július hó 1. napjával kezdődő szabadságolást kell érteni, tehát e korlátozó rendelkezés nem nyerhet alkalmazást a létszámapasztás alá vont azoknak az alkalmazottaknak az esetében, akik nem július hó 1. napján, hanem miként panaszos is, július hó l-jét követő valamely időponttól kezdve szabadságoltattak, vagyis ezek igényére nézve a 101. pont 1. bekezdésében foglalt általános rendelkezések az irányadók. A most vitás 126. pont rendelkezéseinek ellenkező magyarázása támpontot egyáltalában nem talál az előbb felhívott 99. és 101. pontok rendelkezéseiben. Ezek szerint panaszosnak azt az igényét, hogy végkielégítése a 7000/1925. M. E. sz. rendelettel megszabott illetmények alapján állapíttassák meg — a bíróság törvényesnek ismerte el annál is inkább, mert a panaszosnak létszámcsökkentési állományba helyezését és szabadságolását elrendelő rendelet csak 1925. évi július hó 30-án adatott ki s így az mint az 1924 : IV. t.-c. a) mell. A. II. 2. pont bekezdésében foglalt rendelkezéseknek meg nem felelő intézkedés a panaszos igényének korlátozására nem vezethet. A végkielégítésnek az A. csoport szerinti illetmények alapul vétele mellett leendő megállapítását pedig azért kellett elrendelni, Ziert az állami tanítók státusában B. fiz. csoport egyáltalában nem létesíttetvén, a 101. pont utolsó bekezdésében foglalt korlátozásnak helye nem lehet. (98/1928. — 1928. HL 28. — K. sz.) 3. Százados özvegyének nyugdíja. Kb. Özv. K. Á.-né 1919. évi január hó 1. napján kötött tényleges katonai szolgálatban álló és századosi rangot viselő férjével házasságot. A házasságkötés tényét a katonai hatóságnak nem jelentették be. Az özvegy, miután férje elhunyt, özvegyi nyugdíjra támaszt igényt, de a honvédelmi miniszter elutasítja. A bíróság az özvegy panaszának helyt ad. Indokolás: Az úgynevezett népköztársaság ideje alatt kiadatott egy hadügyminiszteri rendelet, amely a hivatásos katonának a nősülést előzetes katonai hatósági