Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

XXII Összefoglaló áttekintés sei (343). — A hólapdaszerződés ála^án kifizetett yételár nem kobozható el (344). — A részesség fajainak elhatárolását tartalmazza a 345., 346., 347. sz. h., — a 349 sz. határozat pedig a visszaesés oszthatóságát állapítja meg az orgazdaság körében. — A gondatlanság tényelemeiveí foglalkozó határozatok közül a 349. sz. h. az orvos, a 350. sz. h. a fogtechnikus, a 351. sz. h. a szülésznő* felelősségével, a 352—356. a gépkocsivezető gondosságának mértékével foglalkozik; a 357. sz. h. a háztulajdonos és házfelügyelő, a 358. sz. h. a mezőgazdasági munkást foglalkoztató iparüzem tulajdonosának kötelezettségeit határozza meg; a 359. sz. h. az állat által okozott kár büntetőjogi következményeit határozza meg, míg a 360. sz. h. a magzatelhajtás és a gondatlan emberölés összefüggését világítja meg. — A beszámítást kizáró okok körében a 361. sz. h. a részegség okozta öntudatlan állapot, a 363—366. sz. h. a jogos, védelem, a 367. sz. h. a magánjogi tévedés kérdésével foglalkozik, a 362. sz. h. az orvosszakértői vélemény bizonyító ereje tekintetében tartalmaz elvi jelentőségű megállapításokat. — A büntetéskiszabásra vonatkozik a 368—374. sz. h. — Az egység és többség körében: kötlevélnek és a kötlevélen alapuló követelés biztosítására szóló váltónak meghamisítása, a súlyosabb (Btk. 403. §. 1. p.) bűncselekmény tényálladékát valósítja meg (375. sz. h.); különböző alkalmakkor különböző egyének előtt tett azonos rágalmazó tényállítások halmazatot alkotnak (376); jutalomért hamis közokirat kiállítása közokirathamisítás és megvesztegetés anyagi halmazata (377. sz. h.); jutalékelőleg felosztásának hami« magánokirat útján történt kieszközlése csalás és magánokirathamisítás anyagi halmazata (378. sz. h.). — Összbüntetés kiszabására vonatkozó elveket tartalmaz a 379. és 380. sz. h. — A mulasztás által elkövetett bűncselekmény elévülésének kérdésével foglalkozik a 381 sz. h., amely szerint a nyomdavállalat bejelentésének elmulasztásával elkövetett sajtórendőri vétség elévülése a nyomdavállalat működésének megkezdésével kezdődik; a 382. sz. h. az elévülés félbeszakításának, a 383. sz. h. pedig az elévülés nyugvásának kérdésére vonatkozik. — A 384. sz. hat. új irányt jelöl a magánindítvány és a felhatalmazás viszonyának kérdésében. A gyakorlat meglehetősen ingadozik abban a kérdésben, vájjon a cselekmény büntetéshez szükséges magánindítványt pótolja-e a sértett felettes hatósága által adott felhatalmazás. A szóbanlevő határozat annak a felfogásnak ad kifejezést, mely szerint a felhatalmazást kérő beadványt joghatályos magánindítványnak kell tekinteni. — A közkereseti társaság magánindítványának alaki kellékeit határozza meg a 385. sz. h.; ugyancsak a magánindítvány alakszerűségének kérdését érinti a 386. sz. h. Az izgatásra vonatkozó 387. sz. h.-ban elvi éllel fejti ki a Kúria a sajtótermék terjesztőjének felelősségét, a 388. sz. h. pedig az; izgató kijelentések tartalmát veszi elemzés alá, megállapítván,