Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)
A büntető joy szabály időbeli hatálya (Btk. 2. §.), M0—M1 153 Ezek szem előtt tartásával vizsgálva a vádlott cselekményeit, bár kétségtelen, hogy a vádlott úgy a Btk. 172. §. második bekezdése alá eső izgatás bűntettét, mint a terhére megállapított háromrendbeli súlyos testi sértés bűntettét, a proletárdiktatúra létesítésére irányuló mozgalommal összefüggően és annak céljára, mint tettes követte el, — ezek a bűntettek — a Btk. 1. §-ában foglalt rendelkezésre tekintettel — még sem büntethetők az 1921 : III. t.-c. 2. első bekezdése alapján azért, mert a vádlott a háromrendbeli súlyos testi sértés bűntettét 1920. évi szeptember hó 11. napján követte el, osztálygyűlöletre izgató beszédeit pedig az 1919., 1920. évek folyamán s az 1921. évnek az 1921 : III. t.-c. hatályba lépte előtti szakában tartotta. Alaposan tehát a védőnek semmiségi panasza annyiban, hogy a kir. ítélőtábla tévesen foglalta a vádlottnak ezen cselekményeit az 1921 : III. 1. illetve 2. §-a alapján megállapított folytatólagos deliktumba. Vádlottnak ezen cselekményei csupán az 1912 : LXIII. t.-c. 19. §-a és a Btk. 302. §-a alapján büntethetők s azoknak a kir. törvényszék által elfogadott minősítése a helyes. (K. I. 4059/1928. — 1929. I. 23. 341. Btk. 2., 600/1927. P. M. sz. r. Az enyhébb törvény alkalmazásának kötelessége nem azt jelenti, hogy a különböző törvényeknek valamennyi enyhébb rendelkezését kell alkalmazni, hanem azt, hogy a különböző törvények közül azt kell alkalmazni, amely mellett a vádlott legjobban jár. K. A kir. Kúriának a Büntetőjogi Határozatok Tárába 583. sz. alatt felvet elvi határozata értelmében a BTK. 2. §-a szerint alkalmazandó enyhébb törvény fogalma nem azt jelenti, hogy két, esetleg több közbeneső törvény minden enyhébb rendelkezése együttvéve alkalmazandó, hanem azt, hogy a szóbajöhető törvények közül csak egy és pedig az veendő alkalmazásba, amely mellett a vádlott a legjobban jár. Az adott esetben tehát a 600/1925. P. M. számú hivatalos öszszeálíítással szemben a kir. ítélőtábla helyes megállapítása szerint is az 1927. évi január hó 1. napjával kezdődő hatállyal életbelépett 600/1927. P. M. számú hivatalos összeállítás az az enyhébb intézkedést megállapító szabály, mely a BTK. 2. §-ára figyelemmel, a mellékbüntetés mértékére és átváltoztatása tekintetében alkalmazandó. E szabály vonatkozó rendelkezései ugyanis egybevetett jelentőségüknél és összhatásuknál fogva alkotják azt az enyhébb intézkedést, melynek alkalmazása mellett a vádlott legjobban jár. E rendelkezések tehát csak együttes alkalmazás mellett felelvén meg a BTK. 2. §-a szerint alkalmazandó enyhébb intézkedés