Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

136 Hatásköri ügyek. hogy az iratokból kitünőleg nem lopás vétsége, hanem az 1883:XX. t.-c. 26. §-ába ütköző kihágás látszik fennforogni. Ez a végzés felfolyamodás hiányában jogerőre emelkedett. T. vármegye központi járásának főszolgabírája hatáskörét szintén leszállította. A végzés indokolás szerint sem az 1883 : XX. t.-c. 15. és 16. §-ának első bekezdésébe, sem e törvény 26. §-ába ütköző kihágás ismérvei nem látszanak fennforogni, mert a fiatalkorú terheltnek, mint haj tónak egyáltalán nem volt szándékában vadászni, alkalma sem volt erre, hanem a vadászok által megsebzett nyulat akarta jogtalanul eltulaj. donítva hazavinni. Ez a végzés a felfolyamodás elmaradása folytán szintén jogerős lett, amire a járási főszolgabíró az ügyre vonatkozó közigazgatási iratokat, tekintettel a rendes bírósággal szemben felmerült nemleges hatásköri összeütközésre, a hatásköri bírósághoz terjesztette fel. J. József fiatalkorú, mint kirendelt hajtó jogosan tartózkodott R. Rezső vadászterületén és a nyulat is az egyik vadász megbízásából, tehát engedély alapján, jogosan fogta meg. Ennek folytán cselekményében a vadászati kihágásnak, amely az 1883 : XX. t.-c. 26. §-ához képest engedély nélküli vadászást tételez fel, tényálladéki ismérvei fel nem lelhetők. A terhelt, mint megbízott a tényleges birtokbavétel időpontjáig uratlan vad tulajdonát az elfogás tényével a megbízója, helyesebben a vadászati jog tulajdonosa részére szerezte meg. A terheltnek az a további cselekvősége tehát, hogy a csupán birlalatában levő nyulat, mint reá nézve idegen ingó dolgot, elfogás után, ahelyett, hogy a tulajdonosnak beszolgálta tat volna, a saját részére megtartotta, az a visszakövetelésre jogosított előtt elagadta és azzal, mint sajátjával rendelkezett, a Bt. 51. §-ába ütköző tulajdon elleni kihágásnak tényálladéki ismérveit látszik kimeríteni, mert az említett módon — az 1928 : X. t.-c. 1. §-ában foglalt rendelkezéshez képest — 10 P értéket felül nem haladó élelmicikket elsikkasztott, illetőleg lopott. Minthogy pedig az 1908 : XXXVI. t.-c. 51. §-ába ütköző tulajdon elleni kihágás elbírálása mind az 1897 : XXXIV. t.-c. 18. §-ának IV. pontja mind pedig a fiatalkorúak bíróságáról alkotott 1913 : VII. t.-c. 3. §-ának 1. pontja és 14. ^-a értelmében a rendes bíróság hatáskörébe tartozik, a hatásköri bíróság az 1907 : LXI t.-c. 7. §-a első bekezdése 1. pontjának megfelelően felmerült ezt a nemleges hatásköri öszszeütközést a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg, megjegyezvén, hogy annak közelebbi megjelölésébe, vájjon a jelen ügyben tekintettel arra, hogy a bűncselekmény elkövetése idején még fiatalkorúnak jelentkező terhelt időközben a 18. életévét betöltötte, a rendes bíróságok közül a kir. járásbíróság avagy a kir. törvényszék — az utóbbi, mint a fiatalkorúak bírósága — tartozik-e eljárni, a hatásköri bíróság az 1907 : LXI. t.-c. 19. §-ának második bekezdésében foglalt tilalom folytan nem bocsátkozott. (Hb. 39. sz. - 1928. X. 8. - Mk. XLVII. 1.)