Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

Rendes bíróság hatásköre. Cselédügyek, 316—317. 131 317. 1907 : XLV. t.-c. 1. §. Rendes bíróság elé tartozik az 1898 : II. törvénycikkben szabályozott alakszerűséget nélkülöző olyan szerződés alapján érvényesített követelés, amelynek értelmében az egyik fél részért és a gazdasági cselédek szokásos bérénél alacsonyabb díjazásért szolgálati lakás nélkül vállalkozik időszaki gazdasági munkára anélkül, hogy egész munkaerejét a másik fél rendelkezésére bocsátaná. Hb. Az 1907 : XLV. t.-c. 1. §-a értelmében a szolgálatot vállaló személy gazdasági cselédnek — a törvényben meghatározott egyéb feltételek mellett is — csak akkor tekinthető, ha a vállalt szolgálatnak folytonossági jellege van, vagyis, ha a szerződéses viszony tartama alatt a szolgálat az azt vállaló személynek egész munkáját és erejét a szolgálatadó részére veszi igénybe. Az 1907 : XLV. t.-c. 1. §-ának 3. bekezdése értelmében pedig nem tekinthető gazdasági cselédnek — egyebek között — azok, akik gazdasági teendőkre ugyan, de bizonyos részért vannak lekö-. telezve. A felek között létrejött szerződés szerint X. János egyfelől részért vállalt gazdasági munkát (burgonyának harmadába megmívelését), másfelől a gazdasági cselédek szokásos bérénél csekélyebb díjazásért és szolgálati lakás rendelkezésére bocsátása nélkül két holdnál is kisebb szőlőben szükséges időszaki munkálatok teljesítésére vállalkozott s az ezen felül fennmaradt idővel és munkaerővel való szabad rendelkezésben a szerződés őt nem korlátozta, aminthogy egyidejűleg tényleg vállalt is másutt ugyancsak szőlőbeli munkát. Minthogy pedig ilyen körülmények között X. János vállalkozása a gazdasági cselédszerződés folytonossági kellékét nélkülözi, ennélfogva a nevezett nem tekinthető cselédnek. A hatásköri kérdést tehát ezúttal nem lehet az 1907 : XLV. törvénycikknek szerződési alakszerűséget nélkülő rendelkezései alapjná eldönteni, hanem tekiníetetl arra, hogy X. János nem cselédi minőségben gazdasági munkának vállalatszerű teljesítésére szerződött, a vitás hatásköri kérdésre a munkaadók és mezőgazdasági munkások közötti jogviszony szabályozásáról szóló és az ilyen jogviszonyból eredő vagyoni igények hatásköri hovatartozását szerződési alakszerűségek betartásától függővé tevő 1898 : II. t.-c. nyer alkalmazást. Az 1898 : II. t.-c. 8. §-ának második bekezdése szerint az olyan, bár gazdasági munka teljesítésére nézve létrejött szerződés, amelyet nem e törvényben vagy e törvény 17. §-a alapján meghatározott módon kötöttek meg, a közigazgatási hatóság előtt nem érvényesíthető. Minthogy pedig az 1898 : II. t.-c. 8. §-ának első bekezdése szerint a bármely gazdasági munkát nem cselédminőségben szerződésileg elvállalni szándékozó munkásokkal a munkaszerződést a 9*