Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

130 Hatásköri ügyek. Hb. A gazda és a cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1876 :XIII. t.-c. 1. §-a második bekezdésében és az 1907 : XLV. t.-c. 1. $-ának első bekezdésébn foglalt törvényes rendelkezésekből nyilvánvaló, hogy az említett törvényekkel szabályozott cselédszolgálati jogviszony egyéb feltételek mellett csak akokr létesül, ha a szolgálat háztartásbeli vagy mezőgazdaság körüli személyes és folytonos teendők teljesítésében áll. A valamely iparüzem erdekében végzett segédi munkakör, mint nem a háztartás ós nem a mezőgazdaság körül teljesített munka, fenti törvénye alá eső cselédi viszonynak nem minősíthető, hanem az az 1884 : XV11. t.-c, illetőleg az 1922 : XII. t.-c. és a 9180/1920. M. E. r. 2. §-a alá tartozó olyan munkaviszony, amelyből az iparos és a segéd között felmerült vitás kérdések elbírálására — abban az esetben, ha a felek egyike a bíróságnál már előterjesztette — a 25.900/1925. 1. M. sz. rendelettel hatályában fenntartott 9180/1920. M. E. számú rendelet 1. $-a és 7. §-ának első bekezdése értelmében közvetlenül és kizárólag a rendes bíróság hivatott. Itt meg kell említeni, hogy a 9180— 1920. M. E. számú rendelet 3. Vának ötödik bekezdésében foglalt bírói hatáskörkorlátozó rendelkezés az előrebocsátottak értelmében csak azokra a kocsisokra nyerhet alkalmazást, akiknek, mint foglalkoztatottaknak szolgálati jogviszonya az 1876:XIII. t.-c. 1. $-aban vagy az 1907 : XLV. t.-c. 1. ^.-ában foglalt rendelkezések hatálya alá esik. Minthogy pedig a jelen esetben a felperes kocsis az alpereshez, mint tégiagyárüzemet folytató céghez, tehát iparoshoz nyilvánvalóan az említett iparüzem folytatásával rendszerint vele járó fuvarozási munkálatok végzésére szerződött és így nem háztartási, sem nem mezőgazdasági, hanem kizárólag ipari munkáknak teljesítésére vállalkozott; minthogy továbbá a felperesnek az alperessel szemben a leszolgált időre hátralékos bér megüzetése iránt támasztott követelése kétségkívül az ipari munkaidő és a vele magánjogi szolgálati szerződés alapján szolgálati viszonyban álló munkavállaló Között a szerződésszerű teljesítés elmulasztásából merített olyan igény, amely a 9180/1920. M. E. számú rendelet 1. §-a alá esik; minthogy végül a felperes a bíróságnál keresetét már előterjesztette és ezzel ez az ügy az 1884 : XVII. törvénycikknek az 1922 : XII. t.-c. által az ipartestületi békéltető bizottság hatáskörét illetően hatályában nem érintett 176. §-ában szabályozott előzetes közigazgatási — ipartestületi békéltető bizottsági — eljárás hiányában is a 9180/1920. M. E. sz. rendelet 7. §-ának első bekezdése értelmében közvetlenül bírói hatáskörbe tartozóvá vált; mindezeknél fogva ebben az ügyben a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (Hb. 41. sz. — 1928. XI. 12. - Mk. XLVII. 5. sz.) Hasonló határozatok: 1926. Hb. 65. sz. — Gr. XX. 29.: 1926. Hb. 90. sz. - Gr. XX. 316.; 1927. Hb. 54. sz. - Gr. XXI. 314.