Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

110 Pénzügyi jog. A szóbanforgó esetben a panaszolt ítéleti illeték 25 millió korona pertárgy érték alapulvételével szabatott ki azért, mert a polgári bíróság az ítéletnek illetékkiszabás végett való közlésekor, a per tárgyának értékét ekkora összegben tüntette ki. Ezzel szemben a p... i m. kir. adóhivatal az 1928. évi április hónap 13-án kelt 2527. számú jelentéséből kitűnően a vonatkozó polgári periratokból megállapította, hogy a peres felek a per tárgyának értékét az ítélet meghozatal előtt 5 millió koronára leszállították. Az 1914. évi XLII. törvénycikk 35. §-a szerint tehát az ítéleti illeték alapjául ez a leszállított perérték lett volna veendő, ha az az illeték kiszabásakor ismeretes lett volna. Minthogy ezek szerint az adott esetben a fentebb idézett törvényes rendelkezések értelmében utólagos és hivr+alból is eszközlendő illetékhelyesbítésnek van helye: a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (13.332/1928. P. sz. — 1928. X. 12. — Pkjt. X. 61.) 251. 1920 : XXIV. t.-c. 39. §. Zálogjog rangsorozatának feljegyzése iránti beadvánnv 1920 : XXIV. t.-c. 30. §. 2. pontja szerint illetékezendő. (Kb. 14231927. — 1928 VII. 17P. sz.) 252. 1920 : XXIV. t.-c. 40. §. Az 1907 : III. t.-c-ben biztosított illetékmentesség az alaptőkeemelés bejegyzését kérő beadványra nem terjed ki. Kb. A vitás illetéket hivatalos bélyeglelet alapján azért szabták ki, mert a cég az alaptőkeemelésnek bejegyzése tárgyában a cégbírósághoz benyújtott beadványán illetéket nem rótt le. A panaszos ezt azért támadja, mert vállalata a m. kir. kereskedelemügyi miniszter határozatával 1924. évi május hó 28-ától számított hatállyal 10 évre az 1907 : III. t.-c. 1. §-ában meghatározott állami kedvezményekben részesült; minélfogva az említett beadvány bélyegilleték alá nem esik. A bíróság a panaszt alaptalannak találta. Az 1907 : III. t.-c. 1. §-a az állami kedvezményben részesített vállalatokat alaptőkéjük felemelése esetén csak a részvényeknek a tőke felemelése céljából történő kibocsátásával járó szerződések és az ezekkel kapcsolatban kiállított okiratok, valamint az e célból eszközöli vagyonátruházások után járó bélyeg- és illeték emelésének, valamint az ezzel járó alapszabálymódosításnak a kereskedelmi cégek jegyzékébe való bejegyzését kérő beadványoknak bélyegilletékmentességet nem biztosít, illetve ily címen való bélyegilletékmentesség a törvényben felsorolva nincs. Minthogy pedig a közszolgáltatások tekintetében adott kedvezményekre és mentességekre vonatkozó törvényes rendelkezése-