Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

Törvénykezési illeték, 251—255. 111 ket mindig- meg-szorító értelemben kell alkalmazni, az okiratokra megadott illetékmentességet az okirat fogalma alá semmikép nem sorolható beadványokra kiterjeszteni nem lehet; ezért a bíróság- a panasznak helyet nem adhatott. (5755/1927. P. sz. — 1928. VI. 6.) 253. 1920 : XXIV. t.-c. 40. §. Ha a társaság a székhely áthelyezésének és ezzel együtt új igazgatósági tagoknak bejegyzését kérte, azt igazgatósági tagok bejegyzése utáni illeték csak egyszer jár, azaz azt nem lehet követelni a régi és új székhelyen levő cégbíróságnál történt bejegyzés után külön-külön, tehát kétszeresen. Kb. Vitás az, hogy 4 igazgatósági tagnak a budapesti kír. törvényszék és a társaság székhelyének egyidejű áthelyezése folytán a pestvidéki kir. törvényszék cégjegyzékébe történt bejegyzése folytán a bejegyzésért járó illeték egyszeresen, vagy kétszeresen számítható-e, továbbá, hogy beadványi bélyegilleték címén 40.000 korona külön követelhető-e. A m. kir. közig-azgatási bíróság a kir. pénzügyigazg-atóság álláspontjával szemben a panaszt indokoltnak tartotta. A 4 igazgatósági tag bejegyzése címén az illeték kétszer való felszámításának alapja nincsen, mert a nem vitás tényállás szerint a társaság székhelyének áttételét elhatározó és az alapszabályokat ily értelemben módosító közgyűlés egyidejűleg" a 4 új igazg-atósági tag bejegyzését is elhatározta, és a közgyűlés határozata eme részének bejegyzését is a székhely áthelyezésének keresztülvezetésével egyidejűleg kérte panaszos, a közgyűlés határozata és az annak alapján beadott kérelem alapján tehát a 4 új igazgatósági tag- bejegyzése lényegileg csak egy ízben vált szükségessé. E címen kétszeres illeték követelésének alapja nincsen. Nincsen helye a 40.000 korona bélyegilleték felszámításának sem, mert a 68.600/1924. számú rendelet 46. §. 9. pontja értelmében ennek csak akkor van helye, ha a beadvány folytán egyébként az előző pontok alapján illeték kiszabásának alapja nincsen. (509/1927. P. sz. — 1928. VI. 15. — Pkjt. X. 60.) 254. 1920 : XXIV. t.-c. 42. §. Ha az illeték a kellő időben nem rovatott le, felemelt illeték jár s az 1920. évi XXIV. t.-c. 42. §-a nem alkalmazható, mert az itt említett szabálytalan lerovás nem az illetéknek lerovási időpontjára, hanem módjára vonatkozik. (Kb. 7962/1927. — 1927 XI. 11. P. sz.) 255. 1914 : XLIII. t.-c. 51. §. A pergátló kifogást elvető határozat után járó és az alperest terhelő illeték a per tár-