Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

88 Pénzügyi jog. panaszban az illeték nyilvántartásba vételét kérte és fizetést csak azért teljesített, mert a benyújtott panasznak a fizetési kötelezettség tekintetében felfüggesztő hatálya nem volt. (Kb. 7244/1927. — 1928 III. 7. P. sz.) 177. 1920 : XXXIV. t.-c. 16. §. A haszonélvezeti jognak olyan megszorítása, hogy a haszonélvező lakásjogot és a haszonélvezet földekből terményeket kiadni köteles, a haszonélvezet megszűnésének nem tekinthető, az ingatlanok után előírt illeték tehát a haszonélvezeti jog megszűntéig nyilvántartandó. (Kb. 15.845/1927. — 1928 VI. 2. P. sz.) 178. 1920 : XXXIV. t.-c. 19. §. A jogügyletnek yagy^ okiratnak illetékkiszabás céljából történt bejelentésétől számított 5 év eltelte után pótilleték kiszabásának többé már helye nincs. Nincs ennek helye még abban az esetben sem, ha az alapkiszabás a kiigazítási jog fentartásával történt is, mert ez a fentartás a törvényben megállapított 5 éves határidő kitolására okul nem szolgálhat. (Kb. 4806/1928. — 1928 X. 17. P. sz. Pkjt. X. 25.) 179. 1920 : XXXIV. t.-c. 40. §. Az a körülmény, hogy a hatósági jóváhagyáshoz kötött ügylet jóváhagyása nem a szerződésre vezetett záradékkal, hanem az eladásra vonatkozó községi határozat jóváhagyásával történt, a jóváhagyó hatóságnak az illetékkiszabás céljából való törvényben megállapított bejelentési kötelezettségét nem szűnteti meg. (Kb. 209631926.1927. IX. 27. P. sz.) 180. 1920 : XXXIV. t.-c. 50. §. 1923 : XXXII. t.-c. 8. §. Az 1923. évi XXXII. t.-c. 8. §-ának c) pontja és az ezen törvény életbeléptetésére vonatkozó 1923. évi 117.303. számú pénzügyminiszteri rendelet 1. §-a szerint úgynevezett előzetes illeték fizetésnek kötelezettsége csak „ingatlannak élők között kötött jogügylettel történő visszterhes átruházása esetén" áll fenn, ezek közé pedig a bírói árverési vételek külön törvényes rendelkezés hiányában sem sorolhatók, ennélfogva az 1920. évi XXXIV. t.-c. 50. §-ának első bekezdése szerinti késedelmi kamatfizetési kötelezettség csak a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30-ik naptól kezdődik. (Kb. 5548/1928. — 1928 IX. 24. P. sz. Pkjt. X. 59.) 181. 1920 : XXXIV. t.-c. 57. §. Ha a szerződés az illeték kiszabása céljából nem mutattatott be s az emiatt felvett hivatalos lelet a bemutatási határidő eltelte után 30 napon túl, de 90 napon belül az illeték kiszabására hivatott pénzügyi hatósághoz került, csak az illeték összegének fele összegével