Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

<i4 Pénzügyi jog. 121. 1921:XXXIX. t.-c. 29. §. A „Gazdakör" az általa vásárolt bor kiméréséből folyó bevétele után általános forgalmi adót tartozik fizetni akkor is, ha a kimérést saját helyiségében és csak tagjai részére eszközli. (Kb. 1928. márc. 8. — 1058/1927. — P. sz. Pkjt. X. 12.) Hasonló határozat: Kb. 23765/1923. P. sz. — Gr. XIX. 131. 122. 1921 : XXXIX. t.-c. 29. §. (1.) A külföldi vállalat belföldi munkateljesítményéért belföldön kapott ellenszolgáltatás után általános forgalmi adót köteles fizetni. Kb. A bíróság által eldöntendő az a jogi kérdés, hogy olyan külföldi vállalat, amely munkateljesítést belföldön végez, ezen belföldön végzett munkateljesítésének ellenértéke után forgalmiadó alá vonható-e az esetben is, ha telepe külföldön van és belföldön csak a munkát végző technikai megbízottja, illetve a kifizetést végző és a munka ellenértékének befizetését elfogadó megbízottja van. A megállapított tényállás szerint ugyanis panaszos csehszlovákiai cég, amely belföldön speciális mélyfúrásokat végzett akként, hogy az ehhez szükséges és szabadalmában álló különleges berendezéseket behozta, a munkahelyen felállította és ott a munkálatokat végezte, ennek vezetéséhez fúrómesterét beküldte és a munkálatoknál szükséges kifizetéseket egy pesti cég teljesítette, amely cég egyúttal a munkateljesítés ellenértékéről kiállított külföldi pénznemről szóló utalványokat átvette és a külföldi céghez juttatta. Adózó cég ilyen munkálatokat belföldön három helyt és huzamos ideig végzett. A pénzügyigazgatóság a forgalmiadó fizetési kötelezettséget az 1921. évi XXXIX. t.-c. 29. §-ának hatodik bekezdésében foglalt jogszabály alapján azért állapította meg, mert a fenti tényállás szerint a külföldi cégnek belföldön üzemtelepe van és belföldön lakó képviselője van. A panaszos ezen utóbbi megállapítás helyességét támadja meg azt vitatván, hogy belföldön sem képviselete, sem irodája, sem ügynöksége nincs és gépének a munkahelyen rövidebb vagy hosszabb ideig használata a cégnek nem fióktelepe. Ezen álláspontjának megerősítéséül a társulati adótörvény 400/1925. H. ö. 3. §-ának harmadik pontjára, illetve az ehhez fűzött utasítás kilencedik pontjára hivatkozik, majd 3719/1927. K. B. sz. közvetlen beadványához hiteles másolatban becsatolt pénzügyminisztériumi határozatra hivatkozik, amely a társulati adó ügyében kimondotta, hogy a vállalat külföldi cég és ha a fúrógépeit belföldön is állítja fel, ez a hely telepnek nem tekinthető. A bíróság a fentiekre tekintettel állította élére az ítélet bevezető részében a jogkérdést és ezt akként dönti el, hogy pana-