Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 22. 1928-1929 (Budapest, 1930)

56 Pénzagy] jog. a 14. §. (1) bekezdésének 5. pontja a szabadalmi jog értékéből. A szerzői és kiadói jog- a szabadalmi joggal nem azonos és ezért az 5. pont alapján adómentesen nem írbató le. Mintán a szerzői és kiadói jogok az előadottak szerint a 14. §-ban foglalt rendelkezések alapján adómentesen nem írhatók le és a 13. 13. jontja szerint minden a 14. §-ban fel nem sorolt leírás adóköteles, a bíróság a panasznak nem adhatott helyet. De nem adhatott helyet a panasznak a bíróság a panaszos áltl felhívott 43. §. 2. és 5. pontjaiban foglalt rendelkezések alapján sem, mert a 43. §. (1) bekezdésének 2. poatja szerint a megnyitó mérlegben kitüntetett értéket beszerzési árnak kell tekinteni, ha tehát a vállalat a záró mérlegben ennél az értéknél alacsonyabb értéket tüntetett fel, a leírás a H. Ö. 13. §. 13. pontja alapján adóköteles, az 5. pont szerint a megnyitó mérleg előbb készült záró mérleg adatait az adóztatásnál felhasználni nem szabad, ami a jelen esetben nem történt meg, mert az adó alá vont leírás az 1926. évi zárszámadás terhére eszközöltetett. (2134/1928. P. sz. — 1928. III. 14. — Pkjt. IX. 137.) 101. T. H. Ö. 14. §. Ha a tartalékolás a mérleg szerinti nyereségből történt, az adóalap megállapításánál a tartalékolt összeget a mérlegszerű nyereséghez hozzáadni nem lehet, mert ez ismételt adóztatást jelentene. (Kb. 9180/1926. — 1927 I. 27. — P. sz. Pkjt. X. 52.) 102. T. H. Ö. 14. §. (1.) 3. pont. A vállalat épületek értékcsökkenése címén adómentesen csak akkora összeget írhat le, amely a rendes elhasználódás mérvének megfelel. A vállalat jövőbeli terveire az adóztatás nem lehet figyelemmel. A gyártelek értékéből értékcsökkenés címén leírni nem lehet. (Kb. 15776/1927. — 1928 II. 15. — P. sz. Pkjt. IX. 134.) Hasonló határozat: Kb. 2480/1925. P. sz. — Gr. XIX. 97. 103. T. H. Ö. 14. §. (1.) 3. pont. A társulati adó szempontjából a mérlegszerű érték ugyanaz, mint a könyvszerű érték, vagyis az az érték, amely a vállalat üzleti könyveiben a mérlegszámlán ki van mutatva. — A tartalékolás mérvének megállapításánál, azoknak a vagyontárgyaknak mérlegszerinti, illetve könyvszerinti értéke veendő alapul, amely vagyontárgyak pótlására az értékcsökkenési tartalék szolgál. Kb. Panaszos azt kifogásolja, hogy az értékcsökkenési tartalékba helyezett 705,038.578. koronából 438,157:812 koronát adó alá vontak. A bíróság ezt a kifogást alaptalannak találta. A vállalat a holt felszerelések 7.050,385.778 korona becsértéke