Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

48 Közigazgatási jog. K. M. Az életben maradt házastárs, aki a meghalt iparos képesítéshez kötött iparát az 1884: XVII. t.-c. hatálya idejében az akkor érvényben volt jogszabályok szerint, saját képesítettségének hiányában, üzletvezető alkalmazásával gyakorolta, az ipart az 1922: XII. t.-c. életbelépése óta, amenynyiben tanoncot nem tart, — az e törvény 14. §-ának 2., 3. és 4. pontjai alá tartozó iparok kivételével — akkor is szakképzett üzletvezető nélkül folytathatja, ha az előirt szakképzettséggel saját személyében nem rendelkezik. (93.316/1927. K. M. sz.) 32. 1922:XII. t.-c. 25. §. A túlnyomórészt nők által űzött iparoknál megkívánt szakbavágó gyakorlat igazolása és beszámítása. K. M. A túlnyomórészt nők által űzött iparokra nézve az 1922: XII. t.-c. 25. §-ában és a 78.000/1923. K. M. sz. rendelet 50. és 51. §-aiban megállapított könnyítések az osztrák állampolgárokat is megilletik, ha az előirt szakbavágó gyakorlatot belföldön szerzik meg. Az Osztrák Köztársasággal kötött s az 1421/1923. M. E. számú rendelettel közzétett kereskedelmi egyezmény II. cikkének 1. bekezdése értelmében ugyanis az osztrák állampolgárok belföldön a kereskedés és ipar megkezdése és folytatása tekintetében a belföldiekkel egyforma elbánás alá esnek. Ebből következik, hogy ha az osztrák állampolgár eleget tesz az ipartörvény rendelkezéseinek és az azzal kapcsolatos rendelkezéseknek; vele szemben úgy az általános, mint a kivételes rendelkezéseket épp úgy alkalmazni kell, mintha magyar állampolgár volna. Az osztrák állampolgár tehát az ipartörvényben s azzal kapcsolatos rendelkezésekben megállapított kivételes rendelkezésekben megállapított kivételes kedvezményekre is igényt tarthat, ha egyébként megfelel azoknak a feltételeknek, amelyeknek teljesítésétől függ a kedvezmények megadása. (83.877/1927. K. M, sz.) 33. K. JVL A 78.000/1923. K. M. sz. rendeletnek a túlnyomórészt nők által űzött iparokról rendelkező 51. §-a szerint megkívánt szakbavágó gyakorlatba csak a 20. életév betöltése után szerzett szakbavágó gyakorlatot lehet beszámítani. (83.877 1927. K. M. sz.) 34. 1922:XII. t.-c. 45. §. A borkereskedő segéd alkalmazásával még a saját üzleti céljaira szükséges hordókat sem állíthatja elő vagy javíthatja ki. K. M. Azok a borkereskedők tehát, akik segéddel kádármunkát végeznek anélkül, hogy kádáriparra szóló iparigazolványt nyertek volna, jogosulatlan iparűzés cimén felelősségre vonhatók. (80.806/1927. K. M. sz.) 35. 1922:XII. t.-c. 47., 127. §. Jogosulatlan iparüző büntetése. Azt a kereskedőt, aki kereskedelmi szakmára szóló iparigazolványa alapján az üzletkörébe tartozó áruk elkészítésére megrendelést vett át vagy az általa eladott áruk átalakítását, javítását elvállalta és az említett munkák elvégzését, bár az a képesítéshez kötött ipar munkakörébe tartozik, nem