Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Ipari ügyek. 47 fogadási szerződést, amelyet a kiskorúnak anyja akkor kötött meg, amikor még t. és t. gyámságban megerősítve nem volt. Végül megjegyzem, hogy méltányossági szempont sem indokolja az 1877: XX. t.-c. 67. §-ának a fentiekben előadott álláspontomtól eltérő magya­rázatát, illetőleg alkalmazását, mert az anyának t. és t. gyámságában való megerősítése rendszerint nem olyan természetű intézkedés, amelynek gyors kieszközlése nehézségekbe ütköznék, illetőleg a gyámhatóság részéről hosz­szas megfontolást vagy eljárást tenne szükségessé. Ipari ügyek. 29. Ha a közkereseti társaság a társtagok kilépése folytán egyéni céggé alakul, a cégtulajdonos egyént uj ipar jogosítvány váltására kötelezni nem kell. K. M. Közkereseti társaság iparűzése esetén az iparjogosítvány a cég nevére szól, de a 78.000/1923. K. M. számú rendelet 109. §-a szerint az ipar­jogosítvány szövegében a társtagok nevét is fel kell tüntetni. Ha a cég a társtagok kilépése folytán egyéni céggé alakul, nevezetesen, ha a társtagok közül megmaradt egy tag a korábbi cég alatt kívánja tovább vezetni a most már egyéni üzletet, az idézett rendeletszakasz második bekezdésében foglal­takat kell megfelelően alkalmazni, tehát az ipar jogosítványt a bejelentett változásnak az ipari nyilvántartásban való feljegyzése mellett csupán zára­dékolni kell s a cégtulajdonost uj ipar jogosítvány váltására kötelezni nem lehet. Az eredeti ipar jogosítványra vezetett záradék kizárja azt, hogy az iparüző személye tekintetében kétely támadhasson s ezért azokban az ese­tekben, amikor egy vagy több társtag kilépése folytán a társas ipargyakor­lás helyébe egyéni ipargyakorlás lép, nem volna más eljárás megokolható, mint amit azokban az esetekben kell követni, amikor az ipart egy vagy több társtag kilépése után is társas viszonyban folytatják. (69.069/927.) 29 a. Sebészeti kötözőszerek előállítása az iparengedély alakján gyakorolható képesítéshez kötött iparok közé tartozik. (61.546 1927. K. M. sz.) 30. Iparos régebbi jogszerzésének hatálya. K. M. Adott esetben olyan iparossal szemben, aki — az 1922: XII. t.-c. életbelépése előtt képesítéshez kötve nem volt s e törvénnyel képesítéshez kötött — iparának gyakorlását e törvény életbelépése előtt abbanhagyta, annak ellenére, hogy iparát korábban az elsőfokú iparhatóság elnézése foly­tán szabálytalanul kiállított iparígazolvány alapján gyakorolta, a törvény­nek a szerzett jogokról rendelkező 30. §-a alkalmazást nyert, mert nem volt megállapítható olyan ténykörülmény, amely kétségessé tette volna akár az iparos régebbi jogszerzésének jóhiszeműségét, akár azt, hogy e régebbi jogszerzés ideiében ennek tárgyi feltételei fennforogtak. (61.546/1927. K. M.) 31. A meghalt iparos képesítéshez kötött iparának szakkép­zett üzletvezető nélkül folytathatása.

Next

/
Thumbnails
Contents