Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

46 Közigazgatási jog. alkalmazni kell, kitűnik az idézett törvénycikk 38., 67., 70., 231. és 232. §-ainak rendelkezéseiből. Álláspontom szerint az idézett t.-cikk 67. §-ának az a rendelkezése, hogy az anya, mint természetes és törvényes gyám, a gyámhatóság intézkedése előtt is megteheti a kiskorúak érdekében a halaszthatatlan teendőket, az örökbeadó anya, mint t. és t. gyám részéről gyermekeinek örökbefogadása tárgyában kötött szerződésre rendszerint nem nyerhet alkalmazást. Kivételesen az örökbefogadási szerződés megkötése a gyermekek érdekében sürgős gyámi teendőnek jelentkezhetik ugyan, de általánosságban mégsem lehet olyan gyámi teendőnek tekinteni, amelynek teljesítését ne lehetne elhalasztani addig, amíg a gyámhatóság az anyát t. és t. gyámságában meg nem erősítette. A gyámi törvény nem határozza meg ugyan szabatosan a halaszthatatlan gyámi teendők körét, de több olyan rendelkezése van, amelynek alapján ennek a kifejezésnek helyes értelmét meg lehet határozni. így példának okáért a gyámi törvény értelmében halaszthatatlan teendőnek kell tekinteni a biztosítatlan követelések biztosítását, esetleg felmondását (104. §.), az eltarthatatlan ingóságok értékesítését (226. §.). A dolog természete szerint pedig általában a kiskorúnak tartásáról és neveléséről, valamint vagyonának fenntartásáról és kezeléséről való sürgős gondoskodást, tehát olyan teendőket kell halaszthatatlan természetű teendőknek tekinteni, amelyeknek elhalasztásából a kiskorura kár háramolhatik s így azoknak megtételével a gyámhatósák intézkedéséig várni nem lehet. A gyámi törvény 67. §-ának az előzök során megállapítottnál tágabb értelmezést csak azért sem lehet adni, mert ez a szakasz kivételes rendelkezést tartalmaz a 66. §-nak általános érvényű rendelkezésével szemben s mint kivételes rendelkezést a helyes törvénymagyarázat elveinek megfelelően szorosan kall magyarázni. A birói gyakorlat szerint a kiskorú nevében kötött jogügylet jogérvényesen csak úgy jön létre, ha a kiskorú a jogügyletnél törvényesen volt képviselve: a törvényes képviselet kérdését pedig a bíróság a kiskorú nevében kötött jogügyletből eredő per során hivatalból vizsgálja és a törvényes képviselet hiányának bírói megállapítását nem akadálvozhatja az a tény, hogy a jogügyletet a kiskorú nevében az illetékes gyámhatóság jóváhagyta. Minthogy tehát a birói gyakorlat szerint ahhoz, hogy a kiskorú nevében kötött jogügylet jogérvényesen létrejöjjön, szükséges az, hogy a kiskorú nevében eljáró személy jogszerűen képviselje a kiskorút, ennek pedig az 1877: XX. t.-c. 67. §-a szerint előfeltétele az, hogy a gyámhatóság a gyám megerősítése vagy kirendelése kérdésében jogerősen határozott, vagyis a kiskorú részére a gyámságot jogérvényesen megszervezte, adott esetben nem tartom kizártnak, hogy az anya, mint örökbeadó ügyfél részéről kötött örökbefogadási szerződést a bíróság esetleg azért nyilvánítana érvénytelennek, hogy az anya a szerződés megkötésének időpontjában t. és t. gyámságban még nem volt megerősítve. Egyenesen a kiskorúnak érdekében áll tehát az, hogy az árvaszék ne részesítse gyámhatósági jóváhagyásban az olyan örökbe-