Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

658 Polgári perrendtartás. 102. §. értelmében érdemileg nem dönti el. (K. 1927 jun. 18. — P. III. 5964—1926 47. sz.) 1070. Pp. 5. §. A per tárgyának az értéke tekintetében perjogi szempontokból történt megállapításnak a per érdemleges elbírálása szempontjából semmiféle jelentősége nincsen még abban az esetben sem, ha a pertárgy értékének megállapítása valóban jogszabálysértéssel történt volna. (B. 1927 okt. 12. — P. X. 6917/30/1927. sz.) 1071. Pp. 11. §. A munkaügyi bíráskodásról szóló 9180 1920. M. E. számú rendelet 5. §-ának utolsó bekezdése szerint a bíróság határozata azon az alapon, hogy az ügy a munkaügyi bíróság vagy a rendes bíróság hatáskörébe tartozik, fellebbvitellel meg nem támadható és hivatalból sem vizsgálható felül. K. Ez a szabály általánosságban szóló rendelkezésénél fogva kétségkívül kiterjed nemcsak a járásbíróság, hanem a törvényszék, mint elsőfokú bíróság határozatára is, amely utóbbira nézve a megtámadhatóság és hivataliból felülvizsgáihatóság kizárásának a rendelet által szem előtt tartott indokoltsága épúgy fennforog, mintha a határozatot a járásbíróság hozta. Ehhez képest a Pp. 11. §-ának azon általános szabálya alól, hogy a Iörvényszék határozata azon az alapon, hogy az ügy a járásbíróság hatáskörébe tartozik, fellebbvitellel meg nem támadható, nincsen kivonva a törvényszéknek oly ügyben hozott határozata sem, amely a járásbíróság, mint munkaügyi bíróság hatáskörébe van utalva. Ezekből folyóan nem volt helye annak, hogy a fellebbezési bíróság a kir. törvényszék ítéletét ebből a szempontból hivatalból felülvizsgálja és azon az alapon, hogy a kereset tárgyául szolgáló ügy a járásbíróság, mint munkaügyi bíróság hatáskörébe tartózik, a pert megszüntesse. (K. 1927. dec. 20. — 2385/927.) 1072. Pp. 29., 37. §. Az egyik kezes által a másik ellen indított kártérítési kereset, mely arra van alapítva, hogy alperes a peres felek kezességével biztosított hitelösszeget nem arra a célra fordította, amelyre azt a hitelnyújtó és az adós között létrejött szerződés szerint fordítani kellett volna, — nem a Pp. 29. §-a, hanem a Pp. 37. §-a alá esik és így a károsítás helyének, vagyis annak a helynek a bíróságánál megindítható, ahol alperes a kapott hitelösszeget szerződésellenes célra fordította. (K. 1927 jun 17. — P. IV. 4274 1927. — Pdt. XI. 79.) 1073. Pp. 32. §. A Cst. 42. §-ára alapított vísszakövetelési igény elkönyvelés tárgya nem lehet s így a Pp. 32. §-a szerinti könyvkivonati illetékesség az ingók visszaadására irányuló kereseti követelés tekintetében helyt nem foghat. ÍK. 1927 an£ 31 P. VII. 9312 1926.)