Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Bíróságok. Pp. 5—39. §§ 659 1074. Pp. 37. §. Ha a felperes gyermektartás iránti keresete tisztán a természetes atyaságra és nem vétkes cselekményre van alapítva, a per egyáltalában nem kártérítési per s így a Pp. 37. §-a alkalmazása a per illetékességének a megállapításában ki van zárva. (B. 1927 szept. 7. — P. XI. 12888 10 1925.) 1075. Pp. 39. §. Ha a kereset nem az ingatlanra vonatkozó tulajdonjognak, mint dologi jognak, hanem az ingatlanra vonatkozó — s az adásvételi szerződésen alapuló — személyes jognak [kötelmi igénynek) az érvényesítését célozza, vagyis a kereset nem ingatlanra vonatkozó már korábban megszerzett valamely dologi jognak, hanem kötelmi jogi alapon a felek között létrejött szerződésnek, vagyis személyes jognak az érvényesítésére irányul: a kereset nem tartozik a Pp. 39. §-ában megszabott — az ingatlan fekvése szerint igazodó — kizárólagos birói illetékesség alá. (K. 1927 nov. 3. — P. V. 4644 1927—11. sz.) 1076. Pp. 39. §. A pert a keresetlevél beadása előtt meghalt felperes örököse felveheti s ezzel a perbeli jogképesség hiánya pótolva van. Elszakadt területen működő bíróság előtti eljárás nem gátolja a magyarországi ingatlan iránti közszerzeményí per indítását. K. A nem vitás tényállás szerint az eredetileg felperesként fellépett özv. S. Józsefné a keresetlevél beadását megelőzően meghalt ugyan, minthogy azonban az elsőbiróság 15. sorszám alatt hozott jogerős Ítéletével a helyébe a perbe belépett R. Mártonné felvételi jogosultságát megállapította s felperesnek most már az utóbb nevezettet kell tekinteni, többé arra a kérdésre, hogy özv. S. Józsefnének a kereset megindításakor életben nem léte miatt nem volt perképessége, nem lehet visszatérni. Ezért a fellebbezési bíróság az I. és II. rendű alpereseknek az özv. S. Józsefné perképességének hiánya miatt a Pp. 180. §-ának 6. pontja alapján emelt pergátló kifogásait helyesen utasította el. Ami pedig ugyanezeknek az alpereseknek a Pp. 180. §-ának 5. pontja alapján emelt pergátló kifogásait illeti, a perhez csatolt iratokból tény, hogy ózv. S. Józsefné a jelen perbe vitt joggal azonos jog érvényesítése céljából az I—II. rendű alperesek ellen a szabadkai kir. törvényszéknél, amelynek székhelyét Magyarország területéről a békeszerződés a jelen per megindítását megelőzően elcsatolta, az 1910. évi szeptember 20. napján pert indított s ebben a perben elsöbirósági Ítélet sincs. Ugyanennek a pernek az irataiból megállapítható az is, hogy ezek az iratok a jelen pernek az 1922. évi december 24. napján történt megindításakor a zárlat elrendelése kérdésében a szegedi kir. ítélőtábla, mint felfolyamodási bíróság végzés ellen beadott felfolyamodás folytán a kir. Kúrián voltak ugyan, magában a pernek érdemében azonban olyan bíróság, amelynek székhelye Magyarországnak a békeszerződéssel megállapított határán