Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

648 Csödönkívüli kényszeregyesség. nem forgó kivételektől eltekintve — a cégbirtokos minden hitelezőjére kiter­jed még akkor is, ha a cégbirtokos ellen külön eljárás nem indíttatott. S minthogy Ausztria és Magyarország közt a kényszeregyesség jogha­tálya tekintetében viszonosság áll fenn s miután nincs oly jogszabály, amely a kényszeregyesség joghatályát csak azon országbeli hitelezőkre szorítaná, amelynek területén a kényszeregyesség létrejött, az alperes joggal hivatkoz­hatík a kényszeregyességi eljárásban létrejött és jogerősen jóváhagyott egyességnek arra a tartalmára, hogy hitelezőinek tartozásának csak 30%-át köteles megfizetni. Minthogy pedig az egyesség a fellebbezési bíróság ítéletének meghoza­tala előtt jött létre s minthogy Ausztria és Magyarország közt a végrehaj­tás tekintetében is viszonosság áll fenn, az alperes fizetési kötelezettsége már az Ítéletben volt az egyességnek megfelelően meghatározandó, mert az alperes teljes marasztalása esetén a végrehajtási eljárás során már nem hivatkozhat­nék az egyességre. Másfelől a kényszeregyességi eljárás során létrejött egyes­ségben megállapított teljesítési határidő már lejárt, ezért az alperes a Pp.­ban meghatározott teljesítési idő alatt való teljesítésre kötelezendő. Ami pedig a felperesnek az osztrák kényszeregyességi eljárási rende­let 53. §. 6. pontjára való hivatkozását illeti, — nem vitás ugyan, hogy az alperes a kényszeregyességi eljárás során nem jelentette be a felperesnek ak­kor már peresített követelését, azonban tekintettel arra, hogy per alatt lévő követelésről volt szó — az alperesnek ez a mulasztása nem tekinthető oly természetűnek, hogy az maga után vonná a felhívott szakaszban meghatá­rozott azt a következményt, hogy a hitelező az adós mulasztásából be nem jelentett követelés 100%-ban való kielégítését igényelhetné. (1928. szept. 28. P. VII. 1350/927.) 1055. Az előzetes szakértői szemle megtartásával felmerült képviseleti költségek is a perköltségek fogalma alá esnek és mint­hogy ezek az alperest terhelő perköltségek keretében és pedig az alperesi cég és ennek tagjai ellen folyamatba tett kényszeregyes­ségi ügyben elfogadott magánegyesség megkötése után nyertek megállapítást, a kényszeregyességi eljárási 40%-os kiegyenlí­tési kötelezettség alá nem vonhatók. (K. 1928. febr. 9. — P. IV. 9121/1927.) 1056. R. 24. §. A kezesség járulékos természetéből folyó jogszabály, hogy a föadós kötelezettségének megszűntével a ke­zesség is megszűnik. Ha tehát a hitelező adósával szemben fenn­álló követelésének egy részét az adóssal kötött egyesség folytán elengedi, ez az elengedés rendszerint kihat a kezesre is. — Ez a jogszabály azonban nem nyer alkalmazást akkor, ha az adós csődbejutása avagy fizetésképtelensége folytán ez a követelésel­engedés akár a csődeljárás során, akár a csődönkivüli kényszer­egyességi eljárás során létrejött kényszeregyességgel, akár pedig a kényszeregyességi eljárás megindítása előtt megkísérelt és nem egyes hitelezőkkel, hanem azok összességével kötött és az 1410

Next

/
Thumbnails
Contents