Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Csődönkívüli kényszeregyesség. 1926. M. E. számú rendelet 24. §-ában (az első bekezdésben is) említett magánegyességgel történt. (K. 1927 dec. 6. P. IV. 3073/ 927.) 1057, R. 21. §. 7. p. A kényszeregyességi eljárás megindítása előtt két hónappal korábban szerzett zálogjogi előjegyzés külön kielégítésre jogosít. B. Az irányadó tényállás szerint a felperes két hónappal korábban szerzett peresített követelése erejéig zálogjog-előjegyzést az alperes ingatlanaira, semhogy az alperes a kényszeregyesség elrendelése iránti kérvényét a budapesti kir. törvényszékhez benyújtotta volna. Az alperes a követelés fennállása, összegszerűsége és lejárta tekintetéhen kifogást nem terjesztett elő, védekezése csak az volt, hogy a kényszeregyességi eljárás során a hitelezőivel 40%-os egyességet kötvén, a felperest is követelésének csak 40%-a illeti meg, mert az egyességi eljárás során 1410 1926. M. E. sz. r. 21. §-ának 7. bekezdése értelmében a követelését bírói jogerős ítélettel vagy végrehajtható más közokirattal nem igazolta. A fellebbezési bíróság azon az alapon utasította el a felperest keresetének 60%-ával, hogy a jelzálogi előjegyzésen alapuló jogát nem biztosítási végrehajtás folytán szerezte és hogy kereseti követelését az egyességi eljárás során az 1410/1926. M. E. sz. r. 21. §-ának 7. bek. értelmében nem igazolta. A fellebbezési bíróságnak ez a döntése anyagi jogszabálysértéssel történt. Az 1410/1926. M. E. sz. r. 21. §-ának 7. bekezdése értelmében a hitelezőnek az a joga vehető külön kielégítési jogként számításba, amelyet biztosítási végrehajtás folytán foglalás és becslés, vagy jelzálognak előjegyzése utján szerzett. Itt a rendelet fogalmazásában ..a biztosítási végrehajtás folytán" szavak nem vonatkoznak a „jelzálognak előjegyzése utján'' szavakra. Kitűnik ez a rendelet megfelelő részének nyelvtani magyarázatából is, mert a Joglalás és becslés", valamint a ..jelzálognak előjegyzése" szavak között elhelyezett „vagy" szócska előtt vessző írásjel lévén, a „vagy" szócskával kezdődő mondat külön értelmű mellékmondatnak számít, amelynek értelme nincs összefüggésben a , vagy" szót megelőző másik mondattal. Tehát már a nyelvtani magyarázat szerint is külön kielégítési jog szerezhető „biztosítási végrehajtás folytán foglalás és becslés", iVagy jelzálognak előjegyzése utján" is. De hogy a nyelvtani magyarázattól eltekintve, a rendelet egyéb részeinek egybevetéséből kitünőleg is az volt a törvényhozó akarata, az kétségtelenül megállapítható a rendelet 22. §-ának 1. bekezdéséből, amely hivatkozással a rendelet 21. §-ának 4. bekezdésére, a végrehajtás utján szerzett külön kielégítési jogról külön szól, külön tesz említést a jelzálog előjegyzéséről s ezeket egymás mellett, önállóan is elismeri külön kielégítési jogszerzési módnak. Helytelen tehát és ellenkezik az 1410/1926. M. E. sz. r. intézkedéseivel a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a jelzálogjog előjegy-