Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Csődönkívüli kényszeregyesség. 1053. Cst. 157. §. A csődvagyon értékesítését a visszakövetelési jog nem gátolja. Sz. A Csdt. 157. §-a szerint a felszámolási határnap megtartásával a hitelezők jogot nyernek a csödvagyonnak a tömeggondnok és a csődválasztmány által való értékesítésére. A Csdt. 158. §-a szerint pedig a felszámolási határnap megtartása után a tömeg a 203. §-ban érintett eset kivételével mielőbb értékesítendő és azon körülmény, hogy a tömeghez tartozó dolgok visszakövetelési joggal vannak terhelve, az értékesítést nem gátolja. Mindezekből következik, hogy a visszakövetelési joggal terhelt dolog a felszámolási határnap elteltével a csődválasztmány és tömeggondnok által értékesíthető akkor is, ha a visszakövetelési jog érvényesítése iránt a per már megindíttatott. Azonban visszakövetelési.. joggal terhelt dolog értékesítéséből befolyt összeg a per jogerős eldöntéséig birói letétbe helyezendő és a csődhitelezők közt fel nem osztható. Hogy a visszakövetelésre jogosult hitelező, amennyiben a dolog eladásával károsodott, követelheti-e kárának megtérítését a tömegből, vagy a tönieggondnoktól, az az általános magánjogi szabályok szerint a visszakövetelésre jogosult hitelező által megindítandó perben dönthető csak el. Ez okból a csődeljárásban vizsgálat tárgyát sem képezheti az, vájjon a tömeggondnok a visszakövetelési joggal terhelt dolgot rosszhiszeműen, jobb tudása ellenére értékesíttette-e vagy sem. Minthogy ezek szerint az elsőbiróságnak az a döntése, mellyel az előterjesztést elutasította, megfelel a Csdt. 157. .és 158. §§-aiban foglalt rendelkezéseknek, az elsőbiróság végzését a kir. ítélőtábla helybenhagyta. (1927. jul. 1. — P. I. 1227/927.) Csődönkívüli kényszeregyesség. (1410 926, M. E. sz. r.) 1054. Egyéni cég ellen lefolytatott kényszeregyességi eljárás hatálya kiterjed a cég birtokosa ellen is, még ha ellene külön eljárást nem is indítottak. Magyarország és Ausztria közt a kényszeregyesség joghatálya tekintetéhen viszonosság áll fenn, minél fogva az adós itt Magyarországon sem köteles nagyobb hányadot fizetni, mint amelyben az Ausztriában lefolytatott eljárás rendén a hitelezőivel kiegyezett. K. Alapos az alperesnek a kényszeregyességi eljárással kapcsolatban emelt panasza. Nem vitás tényállás szerint az alperes ellen Ausztriában, mint a Jacob Wolf és a Heinrich Otil's Nachfolger egyéni cégek birtokosa ellen lefolytatott kényszeregyességi eljárás során az alperes a hitelezőivel 30%-os kvótában egyezett meg. Az egyéni cég és a cég birtokosának személye egymással elválaszthatatlanul azonos és ezért valamely egyéni cég ellen folyamatba tett kényszeregyességi eljárás során a cégbirtokos által kötött egyesség — az itt fenn