Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

846 Csőd jog. értékesítése már eléretett. Ez esetben nem a végrehajtásnak elrendelésére és annak foganatosítására, hanem már csak arra van szükség, hogy a befolyt vételár a Csdt. 176. §-a értelmében felosztassék. A most hivatkozott törvényszakasz értelmében a külön kielégítés alapjául szolgáló dolgok jövedelmeinek és vételárának a felosztása a Csdt. 53— 58. §§-ainak figyelembe vételével a törvénykezési rendtartás, illetve az ezt pótló és helyettesítő 1881: LX. t.-c. értelmében, vagyis a végrehajtás foganatosítására illetékes biróság által tartandó sorrendi tárgyaláson (Vht. 118., 119.. 188., 202. §§-ai) történik. És pedig Polgárijogi Határozatok Tárába 691. szám alatt felvett elvi jelentőségű határozat szerint akkor is, ha a külön kielégítési jog alapjául szolgáló dolgok — mint a jelen esetben — nem birói árverés utján, hanem a csődeljárás folyamán más módon értékesíttettek. Ezek szerint az 5560 pengő vételárnak a Csdt. 53—58. §§-ainak figyelembe vétele mellett történő felosztására a végrehajtás foganatosítására hivatott járásbíróság bir illetékességgel és nem csődbíróság. (1927 máj. 25. — P. I. 942/1927.) 1051. Cst. 87. §. Ha az adósnak nincs is más vagyona, mint az, amely az adósnak valamely átruházási ügyletéből kifolyólag esetleg várható, a csődnyitásnak helye van, ha a csődöt kérő a költséget előlegezi. (K. 1927 jun. 14. — P. 4073/927. — Hjt. VIII. 29.) 1052. Cst. 87. §. Pp. 112. §. Tömeggondnoknak szegénységi jog nem adható meg. Sz. Az elsöbiróságnak azt a döntését, hogy a csődtömeggondnok a Pp. 112. §-a értelmében szegénységi jogban nem részesíthető, mint a fennálló jogszabályoknak és az állandó bírói gyakorlatnak megfelelőt, az elsőbiróság végzésében foglalt és az alábbiakkal kiegészített indokok alapján helybenhagyta. Ez a döntés nem sérti a hitelezők jogos érdekét sem. Ugyanis a Csdt. 87. §-a szerint, ha nincs tényleg létező csődvagyon, illetve a létező vagyon az eljárási költségek fedezésére sem elegendő, a csőd csak akkor rendelhető el, ha a hitelezők a csődeljárási költségek viselésére készeknek nyilatkoznak és a biróság által e célra megállapított összeget leteszik. Amennyiben pedig a csődeljárás folyamán tűnik ki az, hogy nincs csődvagyon, illetve a létező vagyon az eljárási költségek fedezésére nem elegendők, a Csdt. 165. §-a értelmében a csőd azonnal hivatalból megszüntetendő, kivéve természetesen, ha a hitelezők a költségek viselésére készeknek nyilatkoznak és a biróság által megállapított összeget letétbe helyezik. Ily körülmények között a hitelezőknek módjukban áll a költségek előlegezésével per utján a csődvagyont előteremteni, vagy növelni, amennyiben erre lehetőséget látnak fennforogni, minthogy ez az ő érdekük. Arra azonban a hitelezőknek nincs jogos igényük, hogy az ilyen perben a tömeg szegény jogon pereljen, mert ezekben a perekben a tömeggondnok nem a közadóst, hanem a hitelezők összességét képviseli. (1927 okt. 25. — P. I. 1939'1927.)