Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Alkuszi ügylet. Kt. 534—548. §§. (J31 tása mellett a kir. Kúria úgy találta, hogy a fellebbezési biróság által megítélt 150 q buza is aránytalanul magas s a méltányosságnak az elsőbiróság által megítélt 95 q buza felel meg, amelyből az alperes által mar lefizetett 5,000.000 K-ának megfelelő 12.50 q buza levonandó. (1927. szepl. 1. P. VII. 2963/927.) 1023. A közvetítőt a kikötött jutalék az ügylet meghiúsulása esetében is megilleti, ha a megállapodásszerű feltételekkel való szerződéskötésre kész ügyletet hoz, az ügylet azonban a jutalékot kötelezett fél hibájából hiúsul meg. K. Kérdés, vájjon adott esetben az alperes a tervezett ügyletek megkötésétől jogosan állhatott-e el? Elállását a D) jelű (1925. július 18.) levelében azzal okolja meg, hogy a megállapított szerződésformulához a budapesti anyaintézetének igazgatósága nem járult hozzá. Ez az ok azonban a perben nem is érvényesíttetvén, már ez okból sem jöhet figyelembe; a július 16-án a felperes egyesület elnökéhez a P.-ügyben irt levelében pedig alperes a téves zsák-behivás miatt jelenti ki, hogy nem reflektál a leszámolási ügyletekre. Ezt megelőzőleg a F.-ügyben tanúsított felperesi eljárást is kifogásolta az alperes a júliusi levelében. E két körülményt hozza fel alperes a per előtt, de a szerződés augusztus 15-ig terjedő hatálya lejárta után hozzáintézett ügyvédi felszólításra is elállása okául a csupán akkor felhozott változott gazdasági helyzeten kivül. Ilykép csak a P.-féle téves zsákrendelés és a F. részére időközi előleg kieszközlés igényel méltatást az elállás jogossága szempontjából. Ezek az összeköttetés megindulásakor tett téves felperesi intézkedések azonban legfeljebb az azokból netán eredő kár megtérítésének követelésére, de nem a megállapodástól való elállásra nyújthattak jogos alapot. A megállapodástól való elállás jogossága alapján tehát az alperes nem védekezhetik sikerrel. Ezek után az volt vizsgálandó, vájjon az alperes tetszésére volt-e bizva az egyes jelentkező egyesületi tagokkal való ügyletkötés, avagy arra kötelezve volt-e? Figyelembevéve, hogy sem a 3-/. jelű szerződésformula, sem a felek 4-/. jelű közvetlen szerződése nem tartalmaz ez irányban kifejezett rendelkezést, a 2-/. jelű felperesi ajánlattal kapcsolatban megállapított ama nem vitás körülményből azonban, hogy a tervezett összeköttetés azt célozta, hogy a felperesi egyesület a tagjai részére gabonakészletüknek leszámolásra elhelyezését biztosította és az alperes erre közösen megállapított szerződésformula alapján vállalkozott is: kétségtelen, hogy az alperes a kereskedőt kötelező hűségnél és jóhiszeműségnél fogva csak esetenként fennálló nyomós okból, avagy a megállapodáskor szem előtt tartott mennyiség kimerítése után tagadhatta meg a megállapított módozatok szerint szállításra jelentkező egyesületi taggal való ügyletkötést. Az egyes ügyletek a tagoknak ügyletkötésre jelentkezése alapján a felperes 17-/. jelű közzététele szerint is megkötendők.