Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

626 Kereskedelmi jog. mazó üzlete van, nem zárja el az alperest attól, hogy az ügylet érvényét a fentiek értelmében megtámadja, mert a fellebbezési biróság Ítéletében felhozott helyes indokok szerint az ilyen tűzveszélyes árukat tartalmazó épület padlásán elhelyezett ingóknál is lényeges különbséget tesz tűzveszély szempontjából az, hogy az ingók elkülönített helyen magukban, vagy pedig tűzveszélyes árukkal együtt tartatnak. Ugyanezért nem zárja ki a megtámadás érvényesíthetését az sem, hogy az alperes a kereseti biztosítási ügyletet megkötötte annak dacára, hogy az annak alapjául szolgált NB/F. alatti ajánlat 9. pontjában feltett az a kérdés ,.miféle tűzveszélyes anyagok vannak az épületben vagy telken", válasz nélkül hagyatott. (1926. okt. 12. — P. VII. 902/926.) 1018. Betöréses-lopás elleni biztosítás esetén a biztosító korlátozhatja felelősségét oly módon, hogy a biztosított háztartásának tagjai vagy alkalmazottjai által okozott kárért nem felel. Ha a biztosító a koronaromlásból származható hátrányt szerződésileg elhárította magától, vele szemben valorizálásnak nincs helye. K. A csatolt kötvény általános biztosítási feltételei 4. §-ának bj pontja értelmében a biztosítási társaság nem felel oly károkért, melyeket a háztartás valamely tagja vagy alkalmazottja, vagy a helyiségek felügyeletével megbízott személy okozott. Ez a peres felek között betöréses-lopás ellen létesült biztosítási ügyletből kifolyólag az alperes kártérítési kötelezettségét, korlátozó kikötés joghatályos, mert ez a kereskedelmi törvénynek a biztosítási ügyleteket szabályozó egyetlen rendelkezésével sem áll ellentétben. A nem vitás tényállás szerint már 1921. évi március hó 1, napján, midőn felperes a maga személyét illetően az f) 1. alatti ártatlansági bizonyítványt az alperesnek benyújtotta, folyamatban volt a büntető eljárás a felperesnek a helyiségek felügyeletével megbizott alkalmazottai ellen amiatt, hogy a felperest betöréses-lopás folytán ért kárt ezek okozták. A biztosítási szerződés általános feltételeinek 14. §-ának negyedik bekezdésében az a kikötés foglaltatik, hogy amennyiben birói intézkedés akadályozza a kártérítési összeg kifizetését, a biztosítási társaság ezen akadály megszűntéig a kártérítési összeget sem birói letétbe helyezni, sem kifizetni nem tartozik, a fizetésben ekként előállott halasztásból eredő jogkövetkezményekért nem felel és kamat megtérítésére sem köteles. , Minthogy pedig nem vitás a peres felek között az, hogy a felperes alkalmazottja ellen a büntető eljárás az alkalmazottak felmentésével csak 1925. évi június hó 19. napján nyert jogerős befejezést és így csak ekkor nyert tisztázást az a körülmény, hogy az alperesnek a biztosítási feltételek 4. §-ának b) pontja értelmében szavatosságát kizáró körülmény fenn nem forog; a jelzett időponttól számítandó 30 nap múlva vagyis 1925. évi július hó 19. napján állott be az általános feltételek 14. §-ának első bekezdése értelmében az alperes fizetési kötelezettsége. Ezért és mert alperes az általános biztosítási feltételek 14. §-ának ne-