Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Biztosítási ügylet. Kt. 453—514. §§. 627 gyedik bekezdése értelmében úgy a korona időközi értékromlása által felperest netán ért vagyoni hátrányt, mint a kamat fizetési kötelezettséget is elhárította magáról, felperes a különben összegszerüleg nem vitás kártérítési összeget átértékelten nem igényelheti az alperestől, hanem csakis a szerződésileg megállapított kereseti összeget s ennek a fentebb megállapított esedékességi naptól járó késedelmi kamatait. (1927. jun. 8. — P. VII. 7204/1926.J 1019. 1927: X. t.-c. 15. §. A felmondás kis- és nagyközségekben alaki szempontból elfogadandó akkor is, ha a felmondási nyilatkozat hitelesítése olykép történt, hogy a hivatalos pecsét mellett a hitelesítést akár a községi biró, akár a jegyző aláirta; ezeknek együttes aláírása nem szükséges. Bp. tszék. Az alperes a felperessel kötött tüzbíztosítási szerződését az 1927: X. t.-c. 15. §-a alapján kellő időben felmondotta, felperes keresetében a felmondást követő biztosítási időszakra eső lejárt biztosítási dijat követeli az alperestől, miután az alperes felmondása nem szabályszerű, mivel a felmondáson levő aláírás hitelességét a 15. §-ban meghatározott községi elöljáróság nevében csak a községi jegyző — a községi biró nélkül — eszközölte. A biztosítási dij fizetésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1927: X, t.-c-nek a biztosítási szerződésekre vonatkozólag a kereskedelmi törvényben lefektetett rendelkezésekkel szemben megalkotott lényegesen eltérő szabályait a 15. §-ban az életbelépéskor már fennálló biztosítási szerződésekre is visszahatólag kiterjesztvén, miután a régi jogszabályok értelmében a biztosított szerződést a dij nem fizetése által az évforduláskor bármikor megszüntethette, hogy a biztosított a régi jogszabályok szerint kötött szerződéséhez az uj törvény visszaható rendelkezései dacára kötve ne legyen, erre való tekintettel egyúttal jogot adott a biztosítottnak arra, hogy a régi jogszabályok hatálya alatt kötött szerződését az uj törvény életbelépésének napjától számított 30 nap alatt eszközlendő felmondás által egyoldalulag a folyó biztosítási időszak elteltével kezdődő hatállyal megszüntethesse. A biztosítási szerződés megszüntetésére alkalmas felmondásnak a tartalmi kelléken felül még a 15. §-ban meghatározott alaki kellékekkel is kell birnia és pedig írásban, — a kis- és nagyközségekben a községi elöljáróság által hitelesítve — vagy személyesen vagy ajánlott levélben kell a biztosítóhoz eljuttatni. Az kétségtelen, hogy csak a most megjelölt kellékekkel biró felmo ndásnak van a 15. §-ban meghatározott szerződés megszüntetésére alkalmas joghatálya. Eldöntendő kérdés, hogy a felmondás joghatályossága szempontjából a törvény által megkívánt kis- és nagyközségben lakó biztosított felmondása aláírásának a községi elöljáróság általi hitelesítése mi módon eszközlendő, a község körpecsétje mellett a községi jegyző és biró együttes aláírása feltétlenül szükséges-e vagy pedig a község körpecsétje mellett a fentnevezett clőljárósági tagok, illetve helyeteseik egyikének aláírása illetve hitelesítése is elegendő a felmondás érvényességéhez? A 15. §. utolsó bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a törvény 40*