Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Biztosítási ügylet. Kt. 453—514, §§. mert a biztosítótársaság nem zárható el attól, hogy az ajánlat elfoga­dása vagy visszautasítása tekintetében egynél több vezérképviseletének véle­ményét kérje ki, illetőleg az ajánlat elfogadhatóságának elbírálása szempont­jából oly eljárást, illetve ügykezelést honosítson meg, hogy — aminl ez a jelen esetben a 6. és 10. alatti okiratok tartalma szerint történt — a kisebb hatáskörű nyírbátori címzetes vezérképviselőség a debreceni vezérképviselő­ségnek tegyen jelentést s ezt az utóbbi a saját véleményével kiegészítve ter­jessze fel a kötvénykiállításra jogosult budapesti igazgatósághoz. Minthogy ezek szerint az ajánlatnak a kellő időben történt visszauta­sítása folytán a biztosítási ügylet a felek között létre nem jött, a biztosítási ügylet alapján támasztott kárkövetelés megítélésére irányuló kereset elutasí­tása jogszab ályt nem sért. (1927. dec. 15. P. VII. 3682/927.) 1017, Kt. 474., 475. §. Közlési kötelezettség megsértése. Az a kitétel „elkülönített hely", a tüzkárbiztosítási gyakorlatban azt jelenti, hogy a biztosított ingóin kivül az elkülönített helyiségben más tárgyak nincsenek. Jelentősége annak, hogy az ügyletet kötő íőügynök tudta, hogy azon a helyen más tűzveszélyes ingók is vannak, de az erre vonatkozó kérdést válasz nélkül hagyta, ha­bár az összes többi kérdésekre ugyanaz a főügynök kitöltötte a kérdőivet. K. A fellebbezési bíróságnak a meghallgatott B. I. szakértő vélemé­nyének elfogadásával jogszabálysértés nélkül eszközölt megállapítása szerint az „elkülönített hely" kitétel a tüzkárbiztosítási gyakorlatban azt jelenti, hogy a biztosított ingóin kivül az elkülönített helyiségben más tárgyak nin­csenek s az A. alattiban foglalt biztosítási ügylet, amennyiben a biztosító tüdja azt, hogy a biztosítás tárgyául szolgált ingókon kivül a padlás szóban­forgó elkülönített helyén a H. szövetkezet tűzveszélyes árui is tartatnak, az A. alatti kötvény tartalma szerint fizetendő 21/? ezrelékes biztosítási díj mel­lett nem köttetett volna meg. A fellebbezési bíróság abból a megállapított tényből, hogy a felperes korábban maga is biztosítási ügynökként működött, helyesen vonta le azt a következtetést, hogy az elkülönített hely kitételnek a biztosítás szempontjá­ból fenti értelmét ismernie kellet s ekként jogszabálysértés nélkül adott helyt az alperes azon kifogásának, hogy az A. alattiban foglalt kereseti biztosítási ügylet a K. T. 474. és 475. §§-ai értelmében érvénytelen azon okból, mert a felperes az ügylet alapjául szolgált ajánlatban a biztosítás elvállalása szem­pontjából fontos körülményt elhallgatott. Nincs erre befolyással az, hogy a NB/F. alatti ajánlat szövegét nem a felperes, hanem B. S. alperesnek a kereseti kötvényt kiállító főügynöke töl­tötte ki, mert nincs adat a perben arra, hogy a kitöltés a felperes kijelenté­seitől eltérően történt volna, vagy, hogy a felperes az ajánlatban foglalt ki­jelentések tekintetében bármi irányban is megtévesztette volna. A felperes által felhozott az a körülmény, hogy B. S. alperesi főügynök tudta, miszerint az épületben a szövetkezetnek tűzveszélyes árukat tartal­férfy: Döntvénytár 1927—1936. 4fi

Next

/
Thumbnails
Contents