Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Biztosítási ügylet. Kt. 453—514, §§. mert a biztosítótársaság nem zárható el attól, hogy az ajánlat elfogadása vagy visszautasítása tekintetében egynél több vezérképviseletének véleményét kérje ki, illetőleg az ajánlat elfogadhatóságának elbírálása szempontjából oly eljárást, illetve ügykezelést honosítson meg, hogy — aminl ez a jelen esetben a 6. és 10. alatti okiratok tartalma szerint történt — a kisebb hatáskörű nyírbátori címzetes vezérképviselőség a debreceni vezérképviselőségnek tegyen jelentést s ezt az utóbbi a saját véleményével kiegészítve terjessze fel a kötvénykiállításra jogosult budapesti igazgatósághoz. Minthogy ezek szerint az ajánlatnak a kellő időben történt visszautasítása folytán a biztosítási ügylet a felek között létre nem jött, a biztosítási ügylet alapján támasztott kárkövetelés megítélésére irányuló kereset elutasítása jogszab ályt nem sért. (1927. dec. 15. P. VII. 3682/927.) 1017, Kt. 474., 475. §. Közlési kötelezettség megsértése. Az a kitétel „elkülönített hely", a tüzkárbiztosítási gyakorlatban azt jelenti, hogy a biztosított ingóin kivül az elkülönített helyiségben más tárgyak nincsenek. Jelentősége annak, hogy az ügyletet kötő íőügynök tudta, hogy azon a helyen más tűzveszélyes ingók is vannak, de az erre vonatkozó kérdést válasz nélkül hagyta, habár az összes többi kérdésekre ugyanaz a főügynök kitöltötte a kérdőivet. K. A fellebbezési bíróságnak a meghallgatott B. I. szakértő véleményének elfogadásával jogszabálysértés nélkül eszközölt megállapítása szerint az „elkülönített hely" kitétel a tüzkárbiztosítási gyakorlatban azt jelenti, hogy a biztosított ingóin kivül az elkülönített helyiségben más tárgyak nincsenek s az A. alattiban foglalt biztosítási ügylet, amennyiben a biztosító tüdja azt, hogy a biztosítás tárgyául szolgált ingókon kivül a padlás szóbanforgó elkülönített helyén a H. szövetkezet tűzveszélyes árui is tartatnak, az A. alatti kötvény tartalma szerint fizetendő 21/? ezrelékes biztosítási díj mellett nem köttetett volna meg. A fellebbezési bíróság abból a megállapított tényből, hogy a felperes korábban maga is biztosítási ügynökként működött, helyesen vonta le azt a következtetést, hogy az elkülönített hely kitételnek a biztosítás szempontjából fenti értelmét ismernie kellet s ekként jogszabálysértés nélkül adott helyt az alperes azon kifogásának, hogy az A. alattiban foglalt kereseti biztosítási ügylet a K. T. 474. és 475. §§-ai értelmében érvénytelen azon okból, mert a felperes az ügylet alapjául szolgált ajánlatban a biztosítás elvállalása szempontjából fontos körülményt elhallgatott. Nincs erre befolyással az, hogy a NB/F. alatti ajánlat szövegét nem a felperes, hanem B. S. alperesnek a kereseti kötvényt kiállító főügynöke töltötte ki, mert nincs adat a perben arra, hogy a kitöltés a felperes kijelentéseitől eltérően történt volna, vagy, hogy a felperes az ajánlatban foglalt kijelentések tekintetében bármi irányban is megtévesztette volna. A felperes által felhozott az a körülmény, hogy B. S. alperesi főügynök tudta, miszerint az épületben a szövetkezetnek tűzveszélyes árukat tartalférfy: Döntvénytár 1927—1936. 4fi