Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

608 Kereskedelmi jog. vállalt, mert ez nem szünteti meg az eladónak azt a kötelezettségét, hogy már eredetileg is szerződésszerű árut szolgáltasson és így nem fosztja meg a vevőt aatól a jogától, hogy amennyiben az eladó már eredetileg is hiányos árut szolgáltatott, az ügylettől elálljon. (K. 1927. dec. 5. P. IV. 3078 1927.) 988. Kt. 349. §. 2. bek. A vevő kereseti joga hat hó alatt akkor is elévül, ha az eladót ezen idő alatt szavatosként perbehivta. K. Ama nem vitás tényállásból, hogy a felperes a kereseti burgonyát 1924. évi szeptember havában vette át s keresetét csak 1925. évi november hó 17. napján adta be, a fellebbezési biróság a Kf, 349. §. 2. bekezdésének megfelelően állapította meg azt, hogy a kereset beadására megszabott 6 hónapi idő eltelvén, a felperes kereseti joga ennek folytán elévült, annak dacára, hogy a felperes az általa L. és L. cég ellen megindított perben, ez utóbbi cég, viszontkeresete folytán, az alperest s hat hónapi határidőn belül szavatosként perbe vonta, mert a birói gyakorlat szerint ez a perbevonás a keresetnek a törvényben megszabott határidő alatt való beadását nem pótolja s az elévülést meg nem szakítja. (1927. máj. 20. P. VII. 6404/1926.) 989. Kt. 348. §. Egyedileg meghatározott áru helyett a vevő helyettesítésül más, még ugyanolyan minőségű és mennyiségű árut sem köteles átvenni. (K. 1927. szept. 13. — P. IV. 470 1927.) 990. Kt. 349. §. Gabonabevásárló megbízott ügyletére nem nyerhet a 349. §. alkalmazást. K. Az A) jelű szerződés szövege szerint az alperes a felperesnek gabonabevásárló megbízottja volt, aki a megadott árakhoz és mennyiségekhez alkalmazkodni, a vételeket pedig a felperes nevében megkötni tartozott s akit e tevékenységéért métermázsánként 10.000 K díjazás illetett meg. A felek közt tehát e szerződés keretében nem létesültek vételi ügyletek, hanem jogviszonyuk megbízási viszonynak minősül, amire azonban nem nyerhet alkalmazást a K. T. 349. §-a. Tevés tehát a fellebbezési biróság ítéletében elfoglalt az az álláspont, hogy a felek peres ügyletéből folyóan támasztott kereset a K. T. 349. §-a alapján elévült. (1928. febr. 16. P. IV. 5544/927.) 991. Kt. 350. §. Magánjogi csalás magkereskedőnek az az eljárása, hogy vetés céljára, vetőmagárban, vetőmagnak nem nevezhető, elégtelen csirázóképességü borsót küld a vevőnek, a nélkül, hogy megjelölné annak tisztasági és csírázókéDességü arányát. (K. 1927. dec. 1. P. IV. 3268 927.) 992. Kt. 351. §. Kártérítésnek nincs helye, ha a kárt túlnyomóan a károsult okozta, akár azáltal, hogy ennek elhárítását vagy enyhítését elmulasztotta, akár azáltal, hogy a károsított nem figyelmeztette idejekorán az előállható rendkívüli következményekre, amelyeket csak maga ismert vagy ismerhetett.