Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Vétel. Ki. 336—358. §§. 607 kezésrebocsáthatás a hiányok megállapíthatására szükséges idő (ebben az esetben automobil tekintetében 3 hónap) leteltéig elkésettnek nem tekinthető. (K. 1927. máj. 17. — P. VII. 6224 926.) 985. Kt. 347. §. Ha az eladó a jus variandi alapján piaci árral biró árut a vételár fizetésével késedelmes vevő terhére eladni kivánja, köteles az árverési eladás eszközlése előtt a szabadkézből való eladást megkísérelni. A rendes kereskedői gondosság megkivánja, hogy a 347. §. szerinti árverés rendszerint, necsak a hivatalos lapban, hanem más, általában olvasott lapokban is meghirdettessék. (K. 1927. szept. 14. P. IV. 9166 926. Hjt. IX. 89.) 986. Kt. 349. §. A vevő a vételtől elállhat, ha az eladó a gépkocsi forgalmi engedélyét neki nem szolgáltatja. K. A gépkocsik köztudomás szerint csak forgalmi engedély mellett tarthatók üzembe. A forgalmi engedély tehát a gépkocsi adásvételénél az ügylet lényeges része s amennyiben az eladó a forgalmi engedélyt átadni nem tudja, a vevő e miatt az ügylettől elállhat a nélkül, hogy ezt a jogát előzetesen külön kikötnie kellett volna. A meg nem támadott tényállás szerint, az ügylet megkötése alkalmával B. D. az alperes fia kijelentette, hogy a forgalmi engedélyt a felesége eltette s annak néhány napon belül kiadását igérve. A felperes tehát ezen Ígéretben bizva, jóhuzemüleg s a saját felelősségére használta ugyan a gépkocsit, de mert az ígért forgalmi engedélyt felhívás dacára megkapni nem tudta, a gépkocsit 1925. szeptember 7-én Budapesten egy garageban helyezte el s azóta nem használja. A gépkocsinak ily körülmények mellett történt használata tehát nem fosztotta meg a íelperest attól a jogától, hogy az ügylet hiánya, a forgalmi •engedély ki nem szolgáltatása miaat az ügylettől clállhasson, mert ha a forgalmi engedély elveszés esetén pótolható is, enrek pótlása nem a vevő, de az eladó kötelessége az a körülmény pedig hogy a gépkocsi a használat folytán értékében esetleg veszteséget szenvedett, a felperesre nézve csak azzal a következménnyel járhat, hogy esetleg az eladó tőle ennak az értékveszteségnek megtérítését követelheti. A fellebbezési bíróság ezzel ellentétes jogi álláspontja tehát téves és sérti az anyagi jogot s a felperes a fellebbezési bíróság ítéletében felhozott indokok alapján keresetével elutasítható nem volt. Mivel azonban a fellebbezési bíróság mellőzte a tényállásnak abban a vitás kérdésben való megállapítását, hogy a szóban forgó gépkocsi az alperesnek vagy fiának, B, D.-nek volt-e a tulajdona s ekként eladónak a nevezettek közül ki tekintendő — erre vonatkozó tényállás nélkül pedig az ügy eldöntésre nem alkalmas — ezért a fellebbezési bíróság ítéletét feloldani kellett. (1928. febr. 29. P. VII. 4991/1927.) 987. Kt. 348. §. Az elállási jog gyakorlását nem zárja ki az, hogy az eladó bizonyos idő tartamára a hiányokért szavatosságot