Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Vétel. Kt. 336—358. §§. o<)5 hogy azonban az adott estben a nem vitás tényállás szerint a felek a szerző­dés megkötésekor mindketten tudták, hogy a szakmunkát Írója még nem ké­szítette el és a könyvek csak a kézirat elkészülése esetében lesznek szállít­hatók: nyilvánvaló, hogy a szerződést a felek hallgatólagosan attól tették függővé, hogy a szakíró a kéziratot oly időre készíti el, hogy az a szerző­désben megszabott szállítási határidőre sokszorsítható és szállítható legyen. A felek szóbanforgó jogügylete tehát halasztó feltétel alatt kötött vétel­nek minősül. A szerződés ily minősítése mellett pedig ellentétes az anyagi joggal az alperesnek kártérítésben marasztalása, mert a halasztó — felfüggesztő — fel­tétel alatt kötött szerződés hatálya csak a feltétel teljesültével áll be, a fel­tétel pedig — a kézirat elkészítése — a nem vitás tényállás szerint a szerző családi gyásza miatt, vagyis az alperesnek fel nem róható okból a szerző­désben megszabott teljesítési határidőben nem következett be. A szerződés tehát nem lépett hatályba, minek következtében a felperes abból kártérítési jogot nem érvényesíthet és a szerződő feleket csupán az a kötelesség terheli, hogy egymásnak visszatérítsék azt, amit a szerződés hatálybaléptének remé­nyében már felvettek. Miért is az alperes csupán a nem vitás tényállás szerint előre felvett vételárnak és az eset körülményeihez képest a méltányosság szerint a törvé­nyesre leszállított kamatának visszatérítésére lehetett kötelezni. (1927. jul. 8. — P. IV. 244/1927.) 931. Kt. 345. §. Ha a felek az áruátvétel s ezzel kapcsolat­ban a fizetés időpontját pontosan nem állapították meg, arra a rendes üzletmenet követelte szabályok irányadók. K. A kereseti követelés alapjául szolgáló 1—4. alatt csatolt kötlevelek­ben foglalt intézkedések szerint a . prompt" szállítandónak kikötött és azon­nal Hamburgból Pécsre tényleg le is szállított, ott elraktározott és a vevő alperes részére rendelkezésre bocsátott áruk vételárának fizetésére vonatko­zóan a kötlevelekben foglalt az a kitétel, ,,Zahlungsmodus: bei Empfang der Waare ir Pécs ím Maasslabs der Übernahme" nem a szerződés teljesítésé­nek idejét hanem csak a teljesítés módozatát állapítja meg; ez a kivétel azonban, — még abban az esetben is, ha a felek közt létrejött az a szóbeli megállapodás, hogy alperes az árut csak a szükségnek megfelelően részle­tezve veszi át, a kötlevelekben foglalt fentebb megjelölt vétalármegfizetési megállapodások kiegészítéséül szolgál is, ezzel együttesen sem jelenti azt, hogy a szerződő felek az átvételt pusztán csak az alperes önkényére bizták és így úgy az áruátvételt, mint az áruk vételárának megfizetését bizonyta­lan hosszú ideig függőben tartották, hanem csak azt jelenti, hogy az adott esetben az áruátvétel és az ezzel kapcsolatos vételárfizetés is nem egyszerre, hanem csak rendes üzletmenet mellett megállapítható kellő idő alatt rész­letekben történjék. Ezt a kellő időt azonban, minthogy a nem vitás tényállás szerint az áruk megérkezése és beraktározása napjaitól a keresetindítás napjáig szá­mítva több, mint háromnegyed év telt el, a bíróságnak a K. T. 331. §-a értei-

Next

/
Thumbnails
Contents