Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

•604 Kereskedelmi jog. tama a szerződés megkötése alkalmával a felperesi bányászat befejeztének időpontjáig állapíttatott meg, bizonyítást nem nyert, és minthogy az F/B. alatt csatolt okiratban megjelöl bányatelepek kibővítése óta a nem vitás tényállás szerint több, mint husz év eltelt, továbbá, minthogy ebben az időben a viszonyok előre nem látható időközi átalakulásai folytán az általános gazdasági viszonyokban oly mélyreható változások állottak be, amelyekkel a felek okszerűen nem számolhattak, sőt az e részben meg nem támadott ténymegállapítás szerint a vasúttársaság felszerelési cikkeinek és anyagárainak árai is e változások következtében az aranyparitáson felül emelkedtek, tehát a fennebb megjelölt szerződési kötelezettség fennállása esetén az egyik fél a jóhiszeműséggel és méltányossággal ellentétben nem várt aránytalan nyereségre tenne szert, mig a másik fél ugyanily veszteséget szenvedne, a kir. Kúria a fennebb felhívott anyagi jogszabály alkalmazásával a méltányosság szerint tekintve, hogy alperes az F/B. alatti okiratban vállalt kötelezettségét több, mint husz éven át teljesítette: az adott esetben az F/B. alatt csatolt okiratban vállalt alperesi kötelezettség fennállásának időtartamát 1924. évi január hó l-ig már leteltnek állapította meg. A fellebbezési bíróság tehát azzal, hogy a felperest az alperesnek az 1902. évi október hó 29. napján fennállott díjtételeknek, a vonalán túlmenő viszonylatokban pedig az akkor volt átmeneti díjtételeknek 1924. évi július hó 1. napjától kezdődően aranykorona értékben való visszaállítási kötelezettségének kimondására irányuló kereseti kérelmével elutasította, anyagi jogszabályt nem sértett és így az ez ellen irányuló felperesi felülvizsgálati panasz alaptalan. (1927. okt. 7. P. IV. 2096/927.) A vétel. (Kt. 336—358. §§.) 980. Kt. 337. §. írói műnek nyomtatott példányai helyettesíthető dolgok és így az ilyen mű kinyomására és szállítására kötött szerződés vételi szerződés. Felfüggesztő feltétel, ha az iró a munkát még nem készítette el s ezt a szerződő felek tudták. K. Az alperes főként arra alapítja felülvizsgálati kérelmét, hogy a fellebbezési bíróság megsértette az anyagi jogot, mert a szerződést vételnek minősítette, holott az szakirodalmi mü elkészítésére irányult, az irói müveknek előállítására irányuló jogügylet pedig nem a vétel, hanem a vállalkozási szerződés fogalma alá esik, ily minősítés alapulvétele mellett pedig felperes keresetével elutasítandó lett volna. Ez a felülvizsgálati támadás azonban nem alapos, mert csak az irói műveknek kéziratban elkészítésére irányuló jogügylet minősíthető — megfelelő esetben — vállalkozói szerződésnek, ez azonban a jelen esetben fent nem forog. Valamely irói műnek többszörözött, nyomtatott példányai a forgalomban pusztán darabszám szerint szerepelnek, vagyis helyettesíthető dolgok; a Felyettesíthető dolgok szállítása iránt kötött szerződésre pedig a K. T. 337. ,§-a értelmében a vételre vonatkozó határozatok nyernek alkalmazást. Mint-