Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)
Kereskedelmi ügyletek megkötése. Kt. 311—320. §§. 603. annál kevésbbé nem szolgálhat alapul az alperes rosszhiszeműségének megállapítására, mert az irányadó tényállás szerint a felperes számláján ugyanakkor régibb keletű, jobb koronákban keletkezett felperesi tartozások is szerepeltek kiegyenlíttetleniil. Minthogy pedig egyébként sem tartalmaz a ténymegállapítás oly adatot, mely az alperes magatartásának rosszhiszeműségére mutatna és a ténymegállapítás ezirányu hiányossága miatt meg sincs támadva, irányadó az, hogy a tévesen átutalt idegen valuta megtartásában az alperest nem terheli rosszhiszeműség. Figyelemmel már most arra a nem vitás körülményre, hogy a cseh korona zürichi értékelése a felperesnek csupán 1925 elején történt felszólamlásakor is már lényegesen magasabb volt a téves átutaláskor fennállott árfolyamnál: nyilván tévesen vette számításba a fellebbezési bíróság felperesnek visszajáró összegként a változatlan összegű cseh koronáknak azóta is emelkedett egyenértékét annak megállapítása nélkül, hogy a tévesen kapott cseh koronák változatlanul megvannak alperes birtokában. E téves álláspontnál fogva abban az irányban sincs ténymegállaptíás, hogy a tévedésből kapott cseh korona összeg az alperes birtokában átváltozott-e magyar koronára és mikor? mi volt annak ekkor magyar koronában kifejezett egyenértéke? holott enélkül az sem dönthető el, hogy a kapott összeg mily valorizálással veendő az alperes terhére számba? (1927. nov. 30. — P. IV. 3079,927.) 978. Kt. 327. §. Az áruk vételárának fizetésére vonatkozóan a kötlevelekben foglalt az a kitétel: „Zahlungsmodus: bei Empíang der Waare in Pécs im Maasstabe der Übernahme" nem a szerződés teljesítésének idejét, hanem csak a teljesítés módozatát állapítja meg. (K. 1927 jun. \. — P. IV. 8862 1926.) 979. Kt. 330. §. Visszatérő szolgáltatásokra az időtartam kikötése nélkül vállalt kötelezettség időtartamát a bíróság a fennforgó körülményekhez és az ügylet természetéhez képest a méltányosság szerint határozza meg, ha a feleknek az időtartamra vonatkozó megegyező akarata az ügyletkötés körülményei, vagy egyéb ok alapján sem állapítható meg. K. A peres felek között 1902. évi október hó 29. napján kötött és F/B. alatt csatolt okiratban foglalt megállapodás az ebben meghatározott szolgáltatásra irányuló kötelezettség időtartama tekintetében kifejezetten nem rendelkezik, és az ügyletkötés körülményei szempontjából csak arra az egy mozzanatra utal, hogy az alperes az ebben a szerződésben foglalt kötelező nyilatkozatát abból az alkalomból tette, hogy felperes Solymár és Vörösvár vidékén bányatelepeit kibővíteni szándékozott. Ez az utalás azonban egyéb adat hiányában az alperest terhelő szerződési kötelezettség tartamának megállapítására alapul nem szolgálhat. Ehhez képest, minthogy a fellebbezési biróság ítéletében foglalt helyes okfejtés szerint felperesnek az a tényállítása, hogy e kötelezettség idötar-