Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

602 Kereskedelmi jog. köztulajdonba vétele folytán bekövetkezett hiányára és a proletárdiktatúra parancsainak erőhatalmi hatására alapítottan a mentesítésére felhoz. A kártérítés mértékére vonatkozólag a felperes által előterjesztett felülvizsgálati támadás ugyancsak alaptalan. Ezt a támadást a felperes arra alapítja, hogy a fellebbezési bíróság az alperesnek a B. alattiban foglalt ,.elismerése" tévességére alapított védekezését jogszabálysértéssel vonatkoztatta az effektív valutákra, holott ilyen irányban az alperes nem is védekezett, aminél fogva a kötelem őt úgy terheli, amint az a letéti szerződésből folyik. Habár az előrebocsálott ténymegállapítás szerint az alperesnek a B. alatti szerinti ,,elismerése" a felperessel szemben a kiszolgáltatott idegen valutákra vonatkozott, — abból a körülményből azonban, hogy a pénzügyi népbiztosságot az idegen valuták magyar korona ellenértékével terhelte meg, a fellebbezési bíróságnak e részben elfogadott okfejtése szerint ezen megterhelés és az idegen valuták kifizetése következtében a felperes szabályszerűen a kiadott effektív valuták helyett a magyar korona ellenértékkel lett volna elismerendő, — az anyagi jog alkalmazása szempontjából az alperes jelzett irányú védekezése nélkül is nem mellőzhette a fellebbezési bíróság annak a körülménynek a figyelembevételét, hogy az alperes az idegen valutákat Dr, M. L. kezéhez ki nem fizetés esetén az Osztrák-magyar bankhoz lett volna köteles beszolgáltatni, amely esetben ez a felperest ugyanilyen ellenértékkel ismerte volna el. Vonatkozó indokolásnál fogva megfelel ezért az anyagi jognak az a döntés, amely az alperest az idegen valuták 1919. évi augusztus hó 8-iki magyar korona ellenértékének 30%-a erejéig (ez irányban meg nem támadott) valorizálva marasztalta és alaptalan a felperesnek az idegen valuták kiszolgáltatására való kötelezésre irányuló felülvizsgálati panasza. (1927 jun. 21. — P. IV. 3280/1926.) 977. Az anyagi jog értelmében a tévedésből kapott érték rendszerint természetben térítendő ugyan vissza; ha azonban az alatt az idő alatt, amig a tévedés kiderül, a kapott idegen pénzŐsszeg a beállt gazdasági viszonyok folytán értékében jelentősen emelkedett és természetben nincs meg annak birtokában, ki azt tévedésből kapta, úgy az, hacsak nem terheli őt a megtartásban rosszhiszeműség, csak oly értékben tartozik azt visszatéríteni, amily értékben a tévedésből kapott összeg révén vagyonában gyarapodott. K. Adott esetben irányadó tény, hogy az egymással üzleti összeköttetésben álló felek közül a felperes 1921. III. 4-én egy géprendeléssel kapcsolatban 94.410.25 cseh korona vétlárelőleget utalt át az alpereshez, a szállítás után kapott végszámla összegét pedig ez előleg levonása nélkül utalván át, az előlegnek megfelelő 94.410.25 cseh korona 1922. III. 27-én tévedésből másodszor fizetettnek jelentkezik. Az, hogy az alperes e tévedést a kapott összeg jóváírásakor nem észlelte, terhére eső mulasztásnak jelentkezik ugyan, ez azonban egymagában