Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Kereskedelmi ügyletek megkötése. Kt. 311—320. §§. kér mész 3375 cseh korona fedezetlen vételárát, az 1921. évi november hó 30-án bekövetkezett esedékessége napján jegyzett árfolyama mellett való nem vitás átszámítással az átértékelés alapjául szolgáló 27.843 K 75 f.-t magyar koronában Ítélte meg, az anyagi jognak megfelel. (1927 jun. 14. ~ P. IV. 3191,1926.) 976. Kt. 326. §. Ha a bank a proletárdiktatúra utasítása folytán egyedi letétként kezelt külföldi valutát kénytelen volt harmadiknak kiadni, nem hivatkozhatik erőhatalomra, hanem a letevőnek kártérítéssel tartozik. K. Az e részben meg nem támadott ténymegállapítás szerint az u. n. tanácsköztársaság pénzügyi népbiztossága 1919. évi április hó 5-én azt a felhívást intézte az alpereshez, hogy „Dr. M. L.-nak 16.000 cseh korona készpénzben kiadandó, csehszlovák korona hiányában helyette 4200 frank adandó ki". Ezen felhívás következtében az alperes 1919. évi április hó 6-án, minthogy cseh-szlovák koronákkal nem rendelkezett, — azt a 4000 svájci frankot és 225 olasz lirát fizette ki Dr. M. L.-nak, amelyet a felperes 1918. évben helyezett el az alperesnél és amely letét egyedi letétjeként külön borítékban kezeltetett. Meg nem támadott ténymegállapítás az is, hogy az alperes a Dr. M. L. kezéhez teljesített fizetésért a pénzügyi népbiztosságot a jelzett valutáknak 11.962 K 50 í. magyar korona ellenértékével megterhelte és erről az 1919. évi május hó 23. napján kelt D. alatti levelében a Pénzintézeti Központot értesítette, majd a proletárdiktatúra megszűnése után a Dr. M. L,-nak kifizetett 4200 svájci frank és 225 lira bankjegyekért a felperest 1919. évi augusztus hó 8-án „elismerte". Minthogy ezen ténymegállapítás szerint az u. n. tanácsköztársaság pénzügyi népbiztossága által az alpereshez intézett felhívás elsősorban 16.000 cseh korona, ennek hiányában pedig 4200 frank kiadásáról szól és abban a felperes letétjéről említés nincsen, — helyes a fellebbezési bíróságnak az a következtetése, mikép az alperesnek az a ténye amely szerint a felperesnek egyedi letétjét fordította a kifizetésre, holott ekkor az ugyancsak meg nem támadott ténymegállapítás szerint többek között 6780 aranyfrankkal is rendelkezett, saját elhatározásából és nem a népbiztosság utasításából eredőnek tekintendő. A fellebbezési bíróság Ítéletében idézett jogszabálynak megfelel ezért az alperes kártérítő felelősségét arra való tekintet nélkül megállapító döntése hogy az alperes a Dr. M. L.-nak kifizetett valutákért semminemű megtérítést nem kapott és a letéti szerződés szabályaiba ütköző jogellenes magatartása folytán alaptalan az a felülvizsgálati támadása is, amely felelősségét az 1360 1921. M. E. számú rendelet 9. §-ának anyagi jogi rendelkezése alapjár. kívánja kizárni. Annak jogszabálysértés nélkül történt megállapítása után tehát, hogy az alperes letétjének a felperes által való kiszolgáltatása nem a népbiztosság intézkedésére történt, tárgytalanok és külön méltatást nem igényelnek azok az érvelések, amelyeket az alperes cselekvőképességének az intézete