Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Kereskedelmi ügyletek. Kt. 258—319. §§. 589 van tehát az örökösöket a hagyaték átadása előtt is perelni és a különbség csak az, hogy a hagyaték átadása előtt az összes örökösök perbevonandók, mig átadás után a hitelező bármelyik örökössel szemben önállóan is érvényesítheti követelését. Nem vitás, hogy az alperesek jogelődje a 2000 drb. részvényt 1924. augusztus 31-én nem szolgáltatta ki s így e napon késedelembe esett. Minthogy pedig a fentebb kifejtettek szerint az örökösök az örökhagyóval egy tekintet alá esr.ek, az alperesek a szóban forgó részvények kiszolgáltatását illetően ugyancsak késedelembe esetteknek tekintendők. Téves tehát a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy az alpereseket a kiszolgáltatás körül késedelem nem terhelné azért, mert a hagyaték még bíróilag átadva nem lett. Ennek dacára azonban helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése, amely szerint a felperest a részvények árfolyamkülönbségére alapított kereseti kérelmével elutasította, mert a dologszolgáltatásra kötelezett adós késedelem esetén nem tehető a véletlen közrehatása folytán előállott olyan kárért felelőssé, amely kellő időben való teljesítés esetén is bekövetkezett volna. Már pedig az értékpapírok említett árfolyamvesztesége akkor is beállott volna, ha az alperesek az értékpapírokat kellő időben kiszolgáltatták volna, — az pedig, hogy a felperes a részvényeket esetleg még árfolyamuk csökkenése előtt eladhatta volna, oly eventualitás, amely kiszámíthatatlanságánál fogva sem szolgálhat kármegállapítási alapul. (1926. nov. 19. — P. IV. 1103/226.) 964. Kt. 272. §. Ha a vevő a búzában megállapított vételárral késedelembe esik, köteles a búzaárakban beállott különbözetet megfizetni. K. A nem vitás tényállás szerint az alperesnek a búzában megállapított vételár utolsó részletét, 220 métermázsa búzát, a szerződés értelmében 1924. évi december 31-ik napján tartoztak a felperesnek átadni, azonban ekkor nem teljesítettek, hanem csak 1925. évi augusztus 22—24. napjai között eszközölték a búzában való fizetést. Az alperesek tehát a fizetésben késedelmesek lettek. A felperes az A) alatti szerződésben késedelmes fizetés esetére az ebből származó kára iránti jogát fenntartotta s jogfenntartással élt 1925. évi augusztus 5-én, tehát az alperesek által eszközölt fizetés előtt is. Amennyiben tehát a felperest az alperesek késedelmes fizetéséből kár érte, az alperesek ezt a kárt a szerződés alapján megtéríteni tartoznak. A buza tőzsdei ára a nem vitás tényállás szerint az esedékesség idejében 1924. évi december 31-én 530.000 korona, — a teljesítéskor, 1925. évi augusztus hó 22—24. közt pedig 379.000 korona volt métermázsánként, az árkülönbözet tehát 151.000 korona, mely összeg a koronának a jelzett időpontokban volt zürichi árfolyamait (0.00725 és 0.007250) figyelembe véve, 147.980 koronának felel meg s mert a buza árában beállott ez az árkülönbözet az alperesek késedelmes fizetéséből származott, az alperesek a fent kifejtettek alapján, a felperesre így előállott árkülönbözetet, mint kárt megfizetni kötelesek.