Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Kereskedelmi ügyletek. Kt. 258—319. §§. 587 n-iény véghezvitelére szólítván fel, amellyel a hitelező a teljesítésnél közreműködni, tartozik és ez azt megtagadja: helyes a fellebbezési biróságnak az a jogi álláspontja, hogy a felperes az adott esetben hitelezői késedelembe esett. Ennek pedig következménye az, hogy az alperestől ma sem követelhet mást és többet, mint amivel alperes 1921. évi szeptember havában tartozott. (1927. máj. 17. — P. IV. 8375/1926.) 958. Kt. 266. §. „Tejfiók" értelmezése. — Okirattal egyidejű szóbeli megállapodás. K. Az a ténymegállapítás, hogy az alperes a felperes tejárusitó üzlethelyiségének jégszekrénnyel, asztalokkal, székekkel, lámpával és általában a fogyasztók olt idözésének lehetővé tételére alkalmas kényelmi berendezéssel ellátásra kötelezte magát, nem áll ellentétben a.z A) jelű szerződés ama tartalmával, hogy az alperes a felperes üzlethelyiségének, ,,mint tejfióknak" berendezését vállalta. Az üzlethelyiségnek különben is nem berendezésére, hanem a tejkereskedelmi és tejtermékeket feldolgozó valamely vállalattal való kapcsolására mutató „tejfiók" elnevezést ugyanis sem a közönséges szóhasználat, sem a tejforgalmat és tejkereskedelmet szabályozó rendeletek fogalommeghatározásaí szerint nem lehet olyan értelemben venni, hogy ott a vevök csak vásárolhatnak, de nem fogyaszthatnak; sőt maga az alperes is azt adja elő felülvizsgálati kérelmében, hogy a kiránduló helyeken levő vagy egyébként nagyforgalmu ,,tejfiók"-okban a vevők fogyasztanak és hogy az ilyen ,,tejfiók"-okat asztalokkal, székekkel és általában gazdagabb „kávéházszerű" berendezéssel szokta ellátni. Az alperesnek az iratellenességre alapított felülvizsgálati panasza tehát szintén nem alapos. E tényállás alapulvételével pedig a fellebbezési bíróság az anyagi jognak megfelelően döntött akként, hogy az alperes kártérítési kötelezettségét megállapította. Anyagi jog szabály ugyanis, hogy habár a szerződés okiratba van is foglalva, az abban fel nem vett egyidejű szóbeli megállapodások is hatályosak annyiban, amennyiben az okirat értelmezésére szolgálnak. Már pedig a felperes és Sch, József alperesi igazgató között a berendezés minőségére vonatkozólag az írásbeli szerződéssel egyidejűleg létrejött szóbeli megállapodás kétségtelenül a szerződés ama szövegének közelebbi részletezésére szolgál, hogy az alperes az üzlethelyiséget berendezni és felszerelési tárgyakkal ellátni tartozik. Nem sértette meg tehát a fellebbezési bíróság az anyagi jogot azzal, hogy e szóbeli megállapodást az írásbeli szerződés mellett is hatályosnak tekintette és az alperesnek a berendezési tárgyak szolgáltatására vonatkozólag vállalt kötelezettsége mértékét a szóbeli megállapodás alapján állapította meg. (1928. febr. 3. P. IV. 6798/927.) 959. Kt. 266. §. A vételi ügyletre vonatkozó szerződésben használt az a kifejezés „abnehmen", nemcsak a tényleges átvételt jelenti, hanem a szerződés teljesítésére irányuló bármely cselekményt pl. a lehivást is, minél fogva az a vevő, aki kellő időben ennek megfelelt, nem esett késedelembe, ha az árut nem is vette át. (K. 1926. dec. 17. — P. IV. 2810 926.)