Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

586 Kereskedelmi jog. 957. Kí. 266. §. Midőn a felek a szerződésben használt kifejezésnek jogi tartalmát eleve meghatározták és így megállapodtak, hogy a használt kifejezésnek milyen értelmet kivántak tulajdonítani, a kifejezés csakis ilyen értelemben veendő, még ha a keresk. forgalomban elfogadott szokás attól eltérő is. A ,;loco Fiume számla" kifejezés úgy értelmezendő, hogy az adós Fuméban az ott érvényes valutában fog fizetni, ami egyenlő az annak idején felvett és a Fiúméban visszafizetendő pénznem értékkülönbözetére irányuló garancianyújtással. Ha a hitelező az adós azon felkérésére, miszerint közölje a ,.lcco Fiume számla" összegét, nem válaszol, hitelezői késedelembe esik és annak jogkövetkezményeit köteles viselni. K. Minthogy a fellebbezési biróság részéről tartalmilag helyesen idézett B) és C) alatti okiratokban a felek a ,,loco Fiume számla" megjelölés jogi tartalmát minden kétséget kizáróan akként határozták meg, hogy az alperes jogelőde a felvett összeget Fiúméban, az ott érvényes valutában lesz köteles visszafizetni, ami a fellebbezési biróság helyes okfejtése szerint lényegileg az egyrészt kifizetett, másrészt a visszafizetés idejében Fiúméban levő pénznem értékkülönbözetére irányuló garancia nyújtással egyértelmű: a fent kifejtettekre tekintettel a pervita eldöntése szempontjából közömbös az, hogy a „loco Fiume számla" kifejezésnek a kereskedelmi forgalomban kifejlődött gyakorlat egyébként minő jelentőséget tulajdonít. A. fellebbezési biróság tehát azzal, hogy az adott esetben a „loco Fiume számla" kikötésnek a jogi következményét akként állapította meg, hogy az alperes a jogelőde által felvett összeget a visszafizetés idejében a Fiúméban folyamatos pénznemben tartozik megfizetni, sem eljárási, sem anyagi jogszabályt nem sértett. Ami mármost felperesnek azt a támadását illeti, hogy a fellebbezési biróság jogszabálysértéssel állapította meg az ő hitelezői késedelmének beálltát 1921. évi szeptember hó 6. napjával: ez a támadás is alaptalan azért, mert a megállapított és e részben meg sem támadott tényállás szerint alperes c napon felperest levélileg felhívta arra, hogy közölje vele mennyit tett ki ,,)oco Fiume" jelzésű számlája, miután saját ügyfele már több izben felszólította ennek a követelésnek elszámolására, felperes azonban a rendezés elöl kitért arra utalással, hogy alperes koronatartozásának konverziójára vonatkozó rendelkezés még nem jelent meg. Ámde figyelemmel arra, hogy a keresetileg érvényesített követelés tekintetében felperessel szemben eredetileg a M. F. Hitelintézet jelentkezet! és ez a kötelezettség alperest csupán annálfogva terheli, hogy a M, F. Hitelintézet időközben beolvadt az alperesi részvénytársaságba: az adott esetben a tartozás kiegyenlíthetése céljából az alperes jogosan kívánhatta a felperestől a követelés összegének közlését. Minthogy ezek szerint felperes azzal, hogy a követelés összegének közlését elmulasztotta, a fizetés kötelemszerü tényleges felajánlását maga akadályozta meg és ily esetben a hitelezői késedelem a szolgáltatás iényleges felajánlása nélkül is már beáll akkor, ha az adós a hitelezőt azon cselek-