Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Részvénytársaság. Kt. 182, §. 571 joga ellen ily alapon emelt támadása az alperesnek tehát nem jogszerű. (1928 márc. 29. — P. IV. 4331 1927.) 940. Kt. 182. §. A részvénytársaság a részvényesektől független, önálló jogi személy s az azt megillető jogokat az egyes részvényesek vagy a részvénytársaság igazgatósági tagjai csak a részvénytársaság felhatalmazása vagy engedménye alapján gyakorolhatják. K. A felperes a saját nevében lép fel s nem is állította, hogy a részvénytársaságtól meghatalmazása vagy engedménye van, ezért — bár a keresetben, említett árut a saját nevében, de a tényállásra tekintettel nyilván a részvénytársaság részére vette — kereseti jog hiányában a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával elsősorban már kereshetőségi jog hiánya miatt el kellett utasítani. De ettől eltekintve, akkor sem volna a kereseti követelés megítélhető, ha felperesnek volna is kereseti joga. A meg nem támadott tényállás szerint a felperes által kötött fedezeti vétel foganatba nem menvén, a felperes kártérítési igénye attól függne, hogy mily célra vette az alperes által nem szállított répát. Jogszabály ugyanis, hogy a vevő abban az esetben, ha a nem továbbeladás végett, hanem saját szükségletére vett árut az eladó nem szállítja, csak úgy érvényesítheti kárigényét ha igazolja, hogy az eladó által nem szállított áru helyett magasabb áron más árut vett; viszont ha továbbeladás végett vette, akkor a Kt. 356. §. 2. pontja értelmében fedezeti vétel és tényleges kárának bizonyítása nélkül is követelheti a szakaszban meghatározott árkülönbözetet, ha a vétel tárgya piaci árral biró áru és ez áll nemcsak közvetlen, hanem közvetett tovább eladás esetére is — vagyis arra az esetre is, ha a vevő az árut az üzletében vagy gazdaságában más, de továbbeladásra szánt áru vagy termény előállítására használja. A jelen esetre alkalmazva ezt a jogszabályt, a felperest nem illeti árkülönbözet, ha a répát saját gazdasága szükségletére vette, ellenben követelheti azt, ha oly intenziven gazdálkodott, hogy a répára továbbeladás céljára tartott marhák hizlalása végett lett volna szüksége. (1927 szept. 15. — P. VII. 1772/926.) 941. Kt. 187., 198. §. Az igazgatóság a 187. §-ban megszabott kötelességéből folyóan a részvénytársaság vagyoni állapotát állandóan figyelemmel kisérni, annak alakulásáról időnként az üzleti év folyama alatt is a szükséghez képest gyakrabban meggyőződést szerezni és mint minden a társaság ügyeinek intézésére vonatkozó ügyben, ebben az irányban is a legnagyobb gondossággal eljárni tartozik. (K. 1927 máj. 13. — P. IV. 8095 926.) 942. Kt. 189. §. Az igazgatóság tagjai, ha a törvénynek a részvénytársaságokra vonatkozó határozatai vagy az alapszabályok ellen cselekszenek, a károsultnak az ebből eredő kárért felelnek.